Székely Levente a Hagyományok Háza képviseletében Katarba utazott, hogy részt vegyen a Global Public Diplomacy Network (GPDNet) tizedik közgyűlésén. A találkozón bemutatta a Hagyományok Háza digitális zenei oktatási programját, amely több ország érdeklődését is felkeltette, új együttműködések lehetőségét teremtve.
A Global Public Diplomacy Network (GPDNet) egy nemzetközi szervezet, amelynek célja a közdiplomácia, a kulturális kapcsolatok és az intézményi együttműködés erősítése különböző nemzetek között. Ezen felül kiemelten támogatja a kultúrák közötti párbeszédet, a közös értékek megőrzését, a kölcsönös megértést, valamint képzéseket, tréningeket és eseményeket szervez a tagintézmények számára.
A többnemzetiségű szervezet minden évben közgyűlést tart, ahol a tagországok intézményeinek delegáltjai megvitatják a szervezet működésének irányait, új lehetőségeket keresnek az együttműködésre, valamint bemutatják legfrissebb kezdeményezéseiket. Az idei esemény különleges mérföldkő volt, hiszen ez volt a tizedik alkalom, hogy a tagállamok küldöttjei találkoztak. A jubileumi közgyűlést Katarban rendezték, ahol Magyarországot Székely Levente képviselte a Hagyományok Háza delegáltjaként.
„Az alapelgondolás szerint minél többször találkoznak a különböző kultúrákból érkező emberek, annál jobban megismerik egymást, így csökken a konfliktusok kialakulásának esélye. Katar különös figyelmet fordít erre a területre, hiszen az Öböl-térség politikai feszültségei komoly kihívások elé állították az országot. Katar motivációját részben az a 2017-es embargó erősítette, amelyben több szomszédos ország gazdasági és politikai szankciókkal próbálta elszigetelni az országot. Ezt követően Katar fokozott figyelmet fordított arra, hogy nemzetközi szinten növelje befolyását és pozitív imázsát” – fogalmaz Székely Levente.
Az idei közgyűlés egyik kiemelt témája egy oktatási alintézmény, egy úgynevezett akadémia létrehozásának lehetősége volt, amely a közdiplomácia elveit terjesztené különböző tréningek és oktatási programok formájában. Ezt a kezdeményezést a katari elnökség karolta fel, ám a tervek még kezdeti szakaszban vannak, így a megvalósításukhoz még további egyeztetések szükségesek; a cél azonban az, hogy a jövőben komoly képzési központtá váljon.
Az összejövetelen szó esett továbbá a szervezet működési szabályzatának átdolgozásáról is, amelyet az igazgatótanács fog áttekinteni. Várhatóan egy tervezet készül majd, amelyet a következő évi közgyűlésen hagynak jóvá. A találkozóra Mexikótól Malajziáig, Kenyától Albániáig – a világ számos pontjáról érkeztek küldöttek.
A Folk_ME Katarba utazott
A Hagyományok Háza évek óta aktív résztvevője a szervezet munkájának. Korábban a Külügyminisztérium vállalta el a tagságot, később a Balassi Intézet folytatta, ám mára a kulturális örökségvédelmi fókusz miatt minisztériumi döntésre a Hagyományok Háza viszi tovább. Székely Levente részvétele a konferencián kiemelt jelentőségű volt Magyarország kulturális kapcsolatainak szempontjából, ugyanis nagy sikerrel mutatta be a nemzetközi közönségnek az intézmény digitális zenei oktatási programját, a Folk_ME-t (jelenlegi nevén Folk_Media & Education). A prezentáció jelentős érdeklődést váltott ki, különösen Málta és Kuba képviselői mutattak nyitottságot a magyar tapasztalatok átvételére, amely új együttműködési lehetőségeket nyithat meg a jövőben.
„A Hagyományok Háza korábbi részvételei során már bemutatta a magyar táncházmozgalmat és annak módszertanát, amelyet több ország is átvett, köztük Lengyelország és Szlovákia. A mostani konferencián a Folk_ME bemutatásán túl a magyar népi vonószenekarok és a csárdás UNESCO-listára kerülése is kiemelt téma volt” – meséli Levente, akit huszonöt éves diplomáciai tapasztalata, valamint zenész múltja révén az intézménnyel kialakított gyümölcsöző viszonya miatt kértek fel a feladatra.
„A katariak rendkívül szívélyes vendéglátók, remek kulturális programokat szerveznek mindig, jó minőségű a szállás és az étkezés is. Katari országimázs szempontjából profin csinálják. Ott tartózkodásunk alatt bejártuk az úgynevezett Katara Kulturális Falut, ami tulajdonképpen egy hatalmas kulturális központ Dohában. A falu területe mintegy 99 hektár, és az öböl partján található. Az épületek, amelyek a hagyományos katari építészetet követik, számos múzeumot, galériát, színházat, konferenciaközpontot és éttermet foglalnak magukban. Ezen kívül az idei programok között volt sivatagi tevegelés, bazározás és szabadtéri sátras vacsora is helyi specialitásokkal. Gyengesége viszont, hogy jelenleg még gyerekcipőben jár a szervezet láthatósága, ám idén úgy tűnt, hogy a szervezők a nemzetközi médiatérben való megjelenésre is szeretnének nagyobb hangsúlyt fektetni” – teszi hozzá Levente.
A katari elnökség egyik új kezdeményezése volt ugyanis, hogy idén újságírókat is meghívjanak a rendezvényre, hogy növeljék a szervezet nemzetközi láthatóságát. Reményeik szerint ezzel pótolhatják azt az elmaradást, amely az elmúlt években a kommunikáció és a fontos információk megosztása terén tapasztalható volt. Az újságíróknak külön kerekasztal-beszélgetéseket és workshopokat is szerveztek, de többségében a delegáltakkal közös programokon vettek részt. A Hagyományok Háza delegáltját idén Ádám Rebeka Nóra, a Mandiner kulturális újságírója kísérte el.
A GPDNet házigazdái prof. Khalid Al-Sulaiti, a Katara Közkapcsolati Diplomáciai Központ vezérigazgatója és Maryam Al Saad, a GPDNet főtitkára voltak. Dr. Khalid akadémiai végzettsége és széleskörű tapasztalata révén több vezetői és adminisztratív pozíciót töltött be Katarban és külföldön a kulturális, oktatási, banki és pénzügyi szektorban. Maryam pedig – aki 2010 óta dolgozik a Katara Kulturális Faluban – kulcsszerepet játszott annak nemzetközi profiljának formálásában. Diplomáciai érzéke révén erős kapcsolatokat épített ki a nemzetközi közösséggel.
Jövőbeni kihívások
A GPDNet legnagyobb problémájaként talán a finanszírozás hiányát lehetne említeni. Katar ugyanis az egyetlen tag, amely jelentős anyagi támogatást biztosít, például az utaztatás és szállás költségeit fedezve. Ennek következtében immár harmadszor vállalta az elnökséget is, mert a részvevők többsége nem rendelkezik jelentős költségvetéssel. A katari elnökség továbbra is elkötelezett a szervezet fejlesztése mellett, de a siker nagyban múlik a tagállamok aktív részvételén és a megfelelő finanszírozás biztosításán.
Ennek oka, hogy jelenleg a tagság főként fejlődő országokból, s azok kulturális intézeteiből áll, mint például a török Yunus Emre Intézet, a magyar Hagyományok Háza, a kubai és mexikói külügyminisztériumok kulturális osztályai, vagy éppen különböző kulturális örökségvédelmi szervezetek és NGO-k.
A kulturális diplomácia rendkívül fontos Magyarország számára, mivel lehetőséget biztosít a nemzetközi kapcsolatok erősítésére és a magyar kulturális értékek népszerűsítésére világszerte. Segít abban, hogy hazánk aktívan részt vegyen a globális párbeszédben, és erősítse politikai és gazdasági kapcsolatait más országokkal, nem utolsó sorban pedig, hogy meghatározó szereplővé nőhesse ki magát a globális kulturális térben.
Képek forrása: GPDNet
