A Bu­dai Vi­ga­dó épü­le­te

A 19. század végére a gyorsan fejlődő polgárságban megfogalmazódott az igény, hogy Budán is legyen vigadó. A Duna budai oldalán élők rendelkeztek ugyan kulturális szervezetekkel, rendezvényeiket azonban csak a már megkopott Fácán vendéglő nagytermében tarthatták. A budai polgárok 1892-ben kérték először írásban Gerlóczy Károly fővárosi alpolgármestertől a pesti Vigadóhoz hasonló kulturális palota felépítését, ahol összejöveteleiket, mulatságaikat tarthatják. 

 

Végigvezetjük a figyelmet a folyamaton, hogyan ültettük át észrevétlenül a 21. századba, és ezáltal milyen különleges helyszínné alakult a Budai Vigadó épülete. Megmutatjuk fejlődésének útját, azt, hogyan szövődik át a múlt és a jelen, és hogyan alkalmazkodik az egyre változó kihívásokhoz és igényekhez. Rápillantunk a történelem során elért mérföldkövekre, és bemutatjuk, hogyan vált az épület egy modern, korszerű rendezvényközponttá, amely különleges helyszínt biztosít események, összejövetelek vagy ünnepek megrendezéséhez. 

A Bu­dai Vi­ga­dó tör­té­ne­te

Ez a részletes áttekintés bepillantást nyújt az épület múltjába és különleges jelentőségébe, amely fontos szerepet játszott Budapest kulturális életében.

A Bu­dai Vi­ga­dó fel­újí­tá­sa

Bemutatjuk, hogyan vált ez az ikonikus helyszín még vonzóbbá és modernebbé, miközben megőrizte történelmi jelentőségét és kulturális örökségét.

Te­rem­bér­lé­si le­he­tő­ség

Megmutatjuk, milyen lehetőségek vannak terem bérlésére, és hogyan lehet az épület adta előnyöket kihasználni különböző események, rendezvények vagy összejövetelek szervezéséhez.

Ze­nész­port­rék – El­fújt em­lé­kek

2024. november 29-én láthatja először színpadon a Hagyományok Háza közönsége a Magyar Állami Népi Együttes új előadását Zenészportrék – Elfújt emlékek címmel, mely egy sorozat első darabjaként nemcsak a zenei örökségünket idézi meg, hanem egyúttal tisztelgés a zenészek generációi előtt, akik a dallamok révén őrizték meg kultúránk színeit. 

A csár­dás nyol­ca­dik örök­sé­günk!

2024. december 4-én, Paraguay fővárosában, Asunciónban az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának 19. ülésszakaszán egy újabb magyar kulturális kincs nyerte el a világ figyelmét és elismerését, ami ezennel már a nyolcadik örökségünk. 

Új be­mu­ta­tó: Vissza a for­rá­sok­hoz!

Vissza a forrásokhoz! címmel népzenei gyökerű kompozíciókból rendez hangversenyt január 27-én a Hagyományok Háza. Bartók és Kodály darabjai mellett felcsendül Dr. Kelemen László Piros, fekete (Te Deum) című műve a Miskolci Szimfonikus Zenekar, a debreceni Kodály Kórus, Pál István Szalonna és Bandája és Pál Eszter népdalénekes tolmácsolásában, vezényel Cser Ádám. 

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!