Hal­mos Bé­la

Halmos Béla 1946. június 4-én született Szombathelyen. Zenei tanulmányait gyerekkorában már Gyulán folytatta, ahol előbb hegedülni majd brácsázni kezdett. Játszott zeneiskolai, egyetemi zenekarokban és kamaraegyüttesekben. 

A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán diplomázott, ahol városrendezésre szakosodott tervező építőmérnökként. 1969 őszén, a Magyar Televízió által szervezett, „Röpülj Páva” népdalversenyen, Sebő Ferenccel duóban és egyéni versenyzőként is indult. A táncházmozgalom indulása után, 1974-től a Sebő együttes egyik alapító tagjaként, énekelt versekkel és népzenével tartott klubesteket heti rendszerességgel a Kassák Klubban. Mélyebb ismereteit, a főként erdélyi falvakban végzett gyűjtőútjai során szerezte. Munkáját kiemelkedő tudósok segítették, mint pl.: Martin György, Kallós Zoltán, illetve Sárosi Bálint és Vargyas Lajos. Tagja volt az MTA Népzenekutató Csoportjának, a Magyar Művelődési Intézet főmunkatársaként pedig megszervezte a Hangszeres Népzene Kutató Csoportját.

1990-2009 között a Kalamajka együttes prímásaként a Molnár utcai Művelődési Ház (később az Aranytíz) táncházában muzsikált hétről-hétre. 1989 és 2001 között Szomjas György filmrendezővel és Rosta Katalin szerkesztővel 12 dokumentumfilmet készített, amelyek a népzene legfontosabb muzsikusai közül adatközlő paraszt és cigányzenészeket, illetve a táncházmozgalom kulcsfiguráit mutatják be. 1999-ben kezdett neki a Táncház Archívum létrehozásának, amellyel a ’70-es években induló táncházmozgalom történeti dokumentálására, archiválására törekedett.

Évekig a Zenetudományi Intézet munkatársa és a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének egyik alapítója és tanára volt. Hagyatékában ilyen módon szervesen összefüggnek a népzenekutatással, azaz a tudományos munkával, a mozgalmi szervező, valamint az oktatói tevékenységével kapcsolatos dokumentumok.

Archív felület elérése: https://hagyomanyokhaza.hu/hu/mediatar/hagyatekok/halmos-bela