Rend­ha­gyó iro­da­lom­óra nép­me­sé­vel

Eheti mesénk is jól érzékelteti, mennyire igaza volt Berecz Andrásnak, aki egy kérdésre: mit jelent mesemondónak lenni?, így válaszolt:  „A mesemondó arra jó, hogy a meséket frissen tartsa. Új életet leheljen beléjük. Olyan, mint a kincstárnok, számon tarja, ide- odarakosgatja őket, egész életében köztük matat. Nem győz betelni velük. Fényesítgeti, csiszolgatja őket. Újak után jár.” 

Fo­ga­lom­ma­gya­rá­zat, hát­tér­anya­gok a nép­me­sé­hez

Mi a népmese?

A népmese a szóbeli epikus népköltészet egy műfajcsoportja, melynek általános jellemzője formailag a kerek, egész, logikus történetszövés, tartalmilag a jellegzetes mesei világ, a hétköznapi és a csodás elemek keveredésével, esztétikailag a művészi nyelvhaszálat, meghatározott nyelvi-stilisztikai hatáskeltő eszközök, pl. mesei szövegformulák szerepeltetése. Előadói a mesemondók; sajátos előadói stílusa, a magyar néphagyományban nyomokban még máig fellelhető népmesemondás nem azonos a prózamondással.

Csát­al­ja, 1954

Az 1764-es madéfalvi veszedelem után tömegesen kivándorló székelyek Bukovinában öt települést hoztak létre. Az egyikből, Istensegíts faluból származnak azok az énekesek, akik 1946-ban végül a mai Bács-Kiskun megyei Csátalján találtak új otthonra.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!