A Kárpát-medence népdalainál szebben nehezen lehetne mindazt az érzést kifejezni, amit a szerelem által mindannyian megtapasztalhatunk életünk során a felhőtlen boldogságtól a csalódásig, a gyötrő féltékenységtől a beteljesülhetetlen szerelemig, az imádott kedves utáni lélekölő vágyódásig... Zenekari koncertünkben ezúttal az együttes két szólóénekeséé a főszerep, Herczku Ágnes és Hetényi Milán tolmácsolásában hallgathatjuk meg a szerelem legszebb népdalait Sárköztől Kalotaszegig, Gömörtől Gyimesig.

Műsor

Szerelem, szerelem (Somogy)

Műsor:

1. Offenbach: Orfeusz az alvilágban – Nyitány

2. Énekelt Petőfi versek

3. Klarinét és tárogató szólók

4. Tápiószecsői csárdások

5. Reményi Ede: Repülj, fecském

6. Cimbalom szóló

7. Nino Rota: I Clowns

8. Magyar nóta összeállítás

9. Finálé: szatmári és nyírségi dallamok

Egy koncert, melyben egy fiatal muzsikus mutatja be szívének legkedvesebb muzsikáit olyan zenészbarátok társaságában, akikkel összefonódott zenei világa az elmúlt esztendőkben. Természetesen jelen lesznek családjának tagjai, Pál Lajos és Pál Eszter is, hiszen a teljes kép bemutatásához elengedhetetlen a Pál család közös muzsikálása. A koncerten fölcsendülnek a zenekar nemrégiben megjelent lemezéről éppúgy, mint az előző albumról való muzsikák is. A MÁNE két kiváló szólistája, Herczku Ágnes és Hetényi Milán szintén részt vesz a koncerten.

zenekari koncert

Liszt Ferenc, a XIX. század meghatározó, ünnepelt és elkényeztetett zeneszerzője először 1839–40 telén, magyarországi látogatásakor szembesült azzal, hogy Pesten és Budán a fogadókban kiváló cigányzenészek játszanak „cigányzenét” – legalábbis így tájékoztatták kísérői a fiatal virtuózt. Ezek a nagyszerű zenészek, bár sokszor a kottát sem ismerték, olyan virtuóz, improvizációkkal és variációkkal telített zenét játszottak, mely elbűvölte Lisztet. Hamarosan megszülettek a Magyar Rapszódiák, melyek a zenei virtuozitáson túl Liszt „hazatalálásának” is művészi dokumentumai.

A XIX. századi nemzeti ébredés zenéje mindig hálás téma, zenekarnak, hallgatónak egyaránt. Erkel Ferenc életútja a korszakban fizikailag és szakmailag is szimbolikus. Gyula és Kolozsvár, Pest-Buda, a verbunkos és a magyar nóta, a nemzeti opera és tánc kialakulása jelenik meg a koncertben korabeli zenék által felidézve.

Ha valaki kinyitja a helyi telefonkönyvet a világ bármelyik városában, biztosan talál benne magyar nevet. Ezt tanúsíthatjuk, hiszen turnéinkon többször kipróbáltuk már. Nem véletlenül lett a címadó népdal közkedvelt: a szülőföld elhagyása, az elválás a kedvestől nagyon sok mesének, virágéneknek, népdalnak szívszorító témája. A legszebbekből válogattunk össze egy műsorra valót, elhangzik majd többek közt a „Pakulár nóta", a „Bújdosik az árva madár", a „Fordulj kedves lovam" és Rákóczi bujdosója is.