2. nap - Ör­dög­kat­lan, Fol­kUd­var-Folk­li­get

Időpont

Program

Helyszín

SZÖVÖDE-FONODA-TANODA kicsiknek-nagyoknak
^{vezeti: Borbényi Éva és Szénási Veronika
Korong fonás: 7 szál/32 szál
Kártyaszövés párosan: A legbarátságosabb karkötő! 
Körmönfont zsinórok
Szőjünk szádfán: karkötő, mobiltok
Szőjünk kereten: zsepitartó
Szövőszék maketten: takács minta
Kötélverés géppel: karkötő, cipőfűző, ugrálókötél, 
Zsinórsodrás kézzel
Legyező szövés}

NÉPI IPARMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁSOK

„Kékfestő divat”
^{A Kékfestő fesztivált minden évben megrendezik a Beremendtől egy kőhajításnyira lévő Nagynyárádon. Az idősebb Sárdi János, a népművészet mestere emlékére meghirdetett pályázat egyik fénypontja az elkészült viseletek és ruhák divatbemutatója. Az idei divatbemutató válogatott anyagából nyílik kamara kiállítás a beremendi Zarándokházban. A ruhák alapanyagai a nagynyárádi kékfestő műhelyben készültek. Minden jelentkező saját magának választhatta ki a mintát, amelyből a mai divathoz, öltözködési kultúrához illeszkedő öltözetet kellett elkészítenie. A kiállításon képviselteti magát mind az öt ma még működő kékfestő műhely és határon túli manufaktúrák is. A kékfestés 2018 novemberétől az UNESCO Szellemi kulturális örökség része.}

Népi iparművészeti alkotások kiállítása
^{A kiállításban látható műveken keresztül az Ördögkatlan fesztiválnak is helyet adó Baranya megye és a szomszédos Tolna megye tárgyalkotó néphagyományait szeretnénk bemutatni. Ezek az alkotások mind-mind részt vettek és minősítést szereztek a Hagyományok Háza által szervezett Népi Iparművészeti Zsűrin, amelynek sok évtizedes hagyománya van a népi tárgyalkotók körében. A zsűri által minősített alkotások védjegyet kapnak, amellyel a Hagyományok Háza garanciát vállal arra, hogy az alkotó keze közül minőségi, egyedi, értékmegőrző alkotás kerül ki. A zsűriket minden évben a regionális egyesületek kérésére vegyes szakágakban, illetve budapesti helyszínnel, speciális szakágakkal szervezik a Hagyományok Háza munkatársai. A minősíttetés minden népi iparművészeti ágban alkotó számára elérhető korhatárra való tekintet nélkül.} 
Emberközelben - Bálint Zsigmond fotókiállítás
^{Bálint Zsigmond 1937. október 21-én született Marosvásárhelyt. Mérnöki oklevelet szerzett Kolozsváron 1965-ben, majd visszatérve Marosvásárhelyre a MOBEX bútorgyárban dolgozott nyugdíjazásáig. A fényképezéssel a középiskolában ismerkedett meg. Az egyetem elvégzése után fényképei rendszeresen szerepeltek az országban, majd 1969-től külföldön is. 
Több mint 250 hazai és közel 300 nemzetközi kiállításon mutatták be munkáit. A 80-as évek elejétől rendszeresen fényképezte az erdélyi falvak világát, szokásait, tárgyi és szellemi néprajzát.
Fényképei megtalálhatók a párizsi, a varsói, a kecskeméti, valamint a Santa-Fe-i (USA) múzeumokban. 1994-től rendszeres résztvevője a képzőművészeti, fotóművészeti alkotótáboroknak. Fényképezett többek között a Hortobágyon, Homoród mentén, Hargita megye falvaiban, a Gyimesekben, Mezőség magyar falvaiban, továbbá az évek során számos néprajzi kiadvány képanyagát készítette el. Fényképei helyet kaptak számos folyóiratban, internetes fórumokon.}

A FABATKA PORTA NÉPI JÁTSZÓTÉR

^{egy kis családi vállalkozás, ahol a játékok formavilágát megálmodó pár célja a kezdetekben az volt, hogy saját gyermekeik érdeklődését felkeltse a természetes anyagok, magyar népi motívumok és hagyományok iránt. Az újabb és újabb ötletek, elkészült eszközök és lelkesítő visszajelzések hatására az évek alatt egy egész kis játszóudvar kerekedett a kezük alatt, ahol a porta fő ékessége a tulipántos, faragott fa körhinta. A játékokra tekintve egyértelművé válik, hogy kedvenc viráguk a tulipán és sok régi használati tárgy kezd új életet általuk új funkcióval felruházva, például a hokedliből lett malomasztal vagy az eredeti piaci karos mérleg egyensúly-játékká alakítva. Szeretettel várnak minden kicsit és nagyot, aki szívesen próbára tenné ügyességét portájukon. Egy fabatkát megér!}

Az ORFŰI KÉZMŰVES EGYESÜLET kézműves foglalkozásai, mesterségbemutatói a hatszögletű filagóriában
^{Baranyában, Orfűn, a vízimalom területén 39 éve aktív kézműves központ működik. Az eleinte a megye fafaragóit tömörítő csoportosulás 1998-től több mesterséget lefedő egyesületként tevékenykedik, folyamatosan bővítve szakmai tevékenységét, taglétszámát és hatókörét. Céljuk a Kárpát-medencében élő magyar és nemzetiségi népcsoportok népi kézműves hagyományainak felkutatása megismerése és megismertetése. A helyi közösség összetartásában is nagy szerepük van, programjaik a hagyományos értékek átadásán kívül az egyéni és a közösségi fejlesztést is szolgálják.} 
Tóth Árpád lélekmadár faragás, mesterségbemutató, foglalkozás, népi játékok játszóháza és Négyes Tímea fonalmunkák (különböző fonások és szövések)

Kiállítás a Folkligetben
EMMAUSZ BÓLYBAN - HÚSVÉTHÉTFŐI NÉPSZOKÁS szabadtéri kiállítás
^{A húsvéthétfői Emmausz-járás több mint 100 évre visszanyúló, bibliai gyökerű, német nemzetiséghez kapcsolódó szokás, amely a mai napig aktívan él a Baranya megyei városkában, Bólyban. Húsvéthétfőn a délelőtti kálvária-dombi szentmise után megtelnek a bólyi pincefalu présházai.
A településre az 1700-as években betelepült svábság (akkor az összlakosság 90-át alkották) által kialakított szokást mára az egész város magáénak érzi, és egyaránt éltetik a II. világháború után betelepített felvidéki magyarság és a rendszerváltás után pincetulajdonossá váló, bólyi gyökerekkel nem rendelkező Németországból érkező családok is.
Erről az élő hagyományról rengeteg fotó készült az elmúlt több mint száz évben, ezekből készült a szabadtéri kiállítás.
Forrás}

DÚDOLJ! RINGASS! TÁNCOLJ! - családi foglalkozás
^{A közös családi élmények mindannyiunknak fontosak. Felszabadultan együtt játszani pedig, meghatározó élmény szülőként, gyermekként, egyaránt. Foglalkozásainkon találkozik a zene, a játék, a tánc és a mese, - minden olyan tevékenység, amiben kreatív alkotóként, szabadon lehetünk jelen.
A Dúdolj! Ringass! Táncolj egy inkluzív közeg, ahová mindenki hangulatának, igényeinek, lehetőségeinek megfelelően tud kapcsolódni. Zenével, mondókákkal, ölbéli játékokkal a kissebbek, tánccal, mozgásos játékokkal a nagyobbak, hangszerekkel, hangkeltő eszközökkel mindenki a folyamat részesévé válhat.}

^{A foglalkozásokat vezeti:
Paár Julcsi - énekes, okl. zeneterapeuta
Csiki Gergely - néptáncpedagógus, a Göncöl Néptáncegyüttes vezetője
Muzsikálnak: 
Szabó Dániel - cimbalom
Könczei Bálint-brácsa, 
Bognár András-nagybőgő}