Történelem

A Magyar Állami Népi Együttest 1951-ben alapították, melyet három kar alkotott: tánckar, énekkar és zenekar. A művek zenei kíséretét hagyományos cigányzenekarra alapozott, de a művészi feladatok érdekében kissé átalakított, úgynevezett „népi zenekar" látta el Gulyás László vezetésével. Az énekkart Csenki Imre irányította. Rábai Miklós koreográfus, művészeti vezető az eredeti néptáncot többféle műfajban állította színpadra: egynemű női vagy férfitáncokként, a tájegységekre jellemző táncszvitekként és a népszokásokat bemutató kompozíciókként, amelyekben a három kar harmonikus együttműködése tette egységes egésszé az alkotást. Ballada-feldolgozásaival drámai hatásra törekedett, kortárs témájú produkcióival pedig megkísérelte bebizonyítani, hogy a múltban gyökerezve is lehet élni a mában.

Az 1970-es években kibontakozó táncházmozgalom új látásmódot hozott a színpadi néptáncban is. A mozgalom a Kárpát-medence tradicionális értékei felé irányította a fiatalok figyelmét, s a parasztság által átörökített évszázados tánc- és zenei hagyományokat a korszerű szórakozás új formájává tette.
A mozgalom egyik gyakorlati megvalósítója – maga mögött tudva Martin György néptánckutató szellemi támogatását – Timár Sándor volt, akit 1981-ben neveztek ki az együttes élére. Ars poeticájában Timár szükséges feltételnek tekintette az eredeti néptánc társastáncként való elsajátítását. A nevével fémjelzett korszak az autentikus néptánc individualizmusának, sokszínűségének, szépségének felmutatását tartotta legfontosabbnak, elindítva a Magyar Állami Népi Együttes „nyelvi” megújulását.

1998-tól a MÁNE művészeti vezetője Sebő Ferenc népzenész, zeneszerző, a magyarországi táncházmozgalom egyik elindítója lett. Ő kérte fel karigazgatónak Mihályi Gábort, aki – Timár Sándor tanítványaként – minden színpadra készült koreográfiája megalkotásánál az eredeti néptánc alapos megismerését tekintette kiindulási pontnak.
A társulat új vezetése programjában nyitást, arculatváltást hirdetett meg. Az új műsorok változatos műfajokat képviseltek: az életképszerűen, régiók szerint bemutatott magyar néptáncok mellett történeti táncokat felvonultató historikus műsor, valamint a táncos anyanyelvet új kontextusba helyező, világzenei inspirációjú látványos tánckoncert is szerepelt a repertoáron.

2002-től, Mihályi Gábor művészeti vezető irányításával – alkotótársakat maga mellé állítva – a művészeti munka új impulzusokat kapott. A korszerűségre, az aktualitásra való törekvés (a múlt feltétlen tisztelete mellett) elementáris erővel jelent meg az együttes szellemiségében és a színpadra állított művekben. Ez a markáns művészetfilozófia – társulva alkotói és előadói energiákkal – teljesedett ki napjainkra, nemzetközi szinten is a korszerű néptáncszínház egyik legfontosabb bázisává téve a Magyar Állami Népi Együttest.

2001, a hagyományok Háza megalakulása óta a Magyar Állami Népi Együttes annak részeként tölti be vállalt küldetését.

2016 júliusától a társulat vezetője Mihályi Gábor, művészeti vezetője Pál István Szalonna.