Ki ne vágyott volna még halhatatlanságra? Kinek ne jutott volna még eszébe, hogy milyen is lehet örök életet kapni? Ha a valóságban nem is, Szénási Veronika, felvidéki származású mesemondó, ízes tájnyelven elmondott meséje által egy rövid időre mi is átérezhetjük az örök élet ízét Ákos királyfi és Tündérszép Ilona kalandjain keresztül.
Szénási Veronika, a tatabányai NépmesePont mesemondó munkatársa egy szép hosszú és „komoly” tündérmesét mond. (A tündérmesékről általában lásd ITT)
Ez a különleges mesetípus, a halhatatlanságra vágyó királyfi, nemcsak a magyar meseanyagban, hanem a nyugat- és dél-európaiban is ismert, a nemzetközi katalógusban a besorolása: ATU 470B (The Land Where No One Dies). Legfeltűnőbb tartalmi elemei, a Halál megjelenése, a boldogság, az idő, az örök élet kérdéseinek felvetése miatt írhatta a gyűjtő, Szeged krónikása, Bálint Sándor e meséről: „A táj középkorias epikai hagyományának legérettebb megnyilatkozása az örök életre vágyó királyfi, amelyet Tombácz János ajkáról örökítettünk meg.”
Az örök íletre vágyó királyfi mese fő forrása egy szegedi mesemondó alkotása (Bálint Sándor: Tombácz János meséi. ÚMNGY XVII. Az örök életre vágyó királyfi), de ezen kívül mesemondónk Gajdár Béláné Az örökéletű királyfi c. meséjét és Lacza Mihály A halhatatlanságra vágyó királyfi c. meséjével is összevetette János bácsi változatát erre az alkalomra készülve.
Tombácz János meséje ITT olvasható
Aki szeretné megnézni, hogyan is mesélt Tombácz János bácsi, annak ajánljuk ezt a filmfelvételt, melyet a Néprajzi Múzeum Youtube csatornáján láthatunk.
Többet szeretnék tudni
Kérdések a mesehallgatás utánra
Ha tetszett a mese, beszéld meg az alábbi kérdéseket szüleiddel, testvéreiddel!
