E heti mesénk, melyet mesemondó óvónénink, Hacsi Panna hozott és mond el nekünk, egy különleges, barcasági magyar tündérmese. Ahonnan saját elmondása szerint tanulta: Seres András: Barcasági magyar népköltészet és népszokások. Sajtó alá rendezte Keszeg Vilmos. Kriterion kiadó, Bukarest, 1984.
Mesénk „A három nádszálkisasszony”, vagy „A nádlányok” típusnéven ismert egész Európában, de főleg a mediterrán térségben, lásd Kovács Ágnes mesekutató szócikkét a Magyar Néprajzi Lexikonban ITT
A mesékben általában nádszálból, narancsból, almából, citromból (ritkábban, pl. Csipkés Vilmos arlói magyar-cigány mesemondónál, tojásból vagy uborkából) kelnek ki a tündérlányok. Panna meséjében is három narancsot kell a királyfinak megszereznie, azzal átkozza meg ugyanis egy öreganyó, akinek korsóját eltörte, hogy nem nyughat addig, nem talál boldogságot, amíg ezt véghez nem viszi. A narancsokból tündérlányok lépnek elő, de csak a harmadikat, a legszebbet tudja megtartani a királyfi – és őt is csak egy darabig, hiszen még a házasságkötés előtt közbelép az ellenfél, itt egy cigányasszony, aki a tündérlányt (látszólag) többször is elpusztítja, a helyébe lép… és a szerelmesek csak sok viszontagság után lehetnek ismét egymáséi.
Többet szeretnék tudni
Kérdések a mesehallgatás utánra:
Ha tetszett a mese, beszéld meg az alábbi kérdéseket szüleiddel, testvéreiddel!
