Hac­si Panni mesél: A három tündérn­arancs

Egy érdekes – török – mesei párhuzam

Mai mesénk tehát nemzetközileg ismert népmese-típuscsaládhoz tartozik. Itt csak egyetlen „rokon” mesét, egy a maga korában világhírű nyelvész, gyűjtő Kúnos Ignác által gyűjtött és fordított török mesét idézünk fel -  melyet ITT lehet olvasni.

A barcasági változat, amelyet Pannától megismerhetünk, igen közel áll ehhez a török változathoz.

Több magyar változattól eltérően Hacsi Panna meséje szoros párhuzamot mutat a török mese cselekményvázával. Nemcsak a cselekmény, a mesei epizódok, hanem a motívumok szintjén is: például az ördögök anyja, aki pozitív szereplő, mindkét mesében óriási, lábait hegyeken nyugtatja;  ő rejti el emberevő fiai elől a tündérekért (a törökben peri-kért) útnak indult királyfit – mégpedig egy hétköznapi tárggyá (pl. seprűvé) változtatva, és amikor fiai hazajönnek, ugyanúgy csitítja őket, hogy barátságosan bánjanak vele… A foguk közül (ember)húst piszkáló ördögök végül testvérükké fogadják az ember-fiút, és segítenek neki, így nem táltos paripán repülve, hanem az ördög (dev) segítségével szerzi meg a tündérlányokat rejtő növényeket.

De természetesen adódnak kisebb és nagyobb eltérések is.

A török mesében például három ördögasszony-testvérhez tér be a királyfi, azoknak 40, 60 és 80 fia van, Panna meséjében már a második ördögasszonynál célhoz ér, illetve az első ördöganyának 20, öreganyjának 39 ördögfia van… A barcasági mesében a tündérlány víz híján „porrá válik” és elszáll a levegőben, a törökben eltűnik… (a típus más variánsaiban, amikor a tündérlányok szomjan halnak, elfonnyadnak, a meggondolatlan királyfi kénytelen eltemetni, megsiratni őket).  A török mesében arab szolgáló, a csángó szövegben cigányassszony a mesei ellenfél. A tündérlányt a mese végkifejlete előtt gyámolító öregasszony Kúnos Ignácnál a hárembe bejáró tanítónő…stb.

A magyar népmesében néhol ugyanolyan drasztikusnak tűnő részleteket találunk, mint  a törökben: ilyen pl. hogy a tündérlány fejébe a gonosz asszony tűt szúr,  amitől az galambbá változik és elrepül.

Máshol finomodott a csángó mesemondó – vagy Hacsi Panna – változata: az ördögök pl. egyszerűen csak „húst” piszkálnak ki a foguk közül.  A három narancs-peri c. mesében kissé plasztikusabb a jelenet:

„…egyszerre csak betoppan a negyven ördög legény és kezdi mind: «Emberszagot érzek, anyó.»

«Ugyan, ugyan - csitítja őket az anyjok - mit keresne itt köztetek ember fia, vájkáljátok csak meg a fogatokat.»

Elővesznek egy-egy hasáb fát és a mint vájkálnak vele a foguk közt, az egyik egy czombot, a másik egy kart, ki fejet, ki meg mellet huz ki a foga közzül.”

 

Akit szívesen vállalkozna további összehasonlításra, a magyar népmesekincsen belül is, aki  szívesen összevetné a látott, a Hacsi Panna által újraalkotott mesét a mesetípus egy másik, ráadásul jelentősen eltérő variánsával, annak ajánljuk pl. A Világszép Nádszál kisasszony c. mesét Benedek Elek átírásában vagy ezt: A három tündérnarancs. Különleges magyar népmesék Urai Erika rajzaival. Enciklopédia Kiadó, Bp. 2007. c. gyűjteményt:

 

Mesemondás és tájnyelv

Hacsi Panna mesemondása jó példa arra, hogy ki-ki leginkább a saját nyelvén, nyelvjárásán tud hitelesen megszólalni. Mesemondónk szép, ízes magyar nyelven mesél, ha jól figyelünk, kihallhatjuk enyhén tájnyelvi beszédmódját, szóhasználatát. Néhány kiragadott példa: beszédbe egyeledett, gyere nálunk („gyere hozzánk”), tündérjány, kapackodjál;  az ördögfiú ezt kiáltja a királyfinak: No, nyisd ki a szemed, oszt kapd el a három narancsokat; (a királyfi) megpöccintette a kis bicskajával…

Ahogyan Agócs Gergely megfogalmazta a népi-előadóművészeti minősítő zsűrizési szempontrendszerében: a mai mesemondókat arra biztatjuk, hogy „...csakis abban az esetben mondjanak nyelvjárásban mesét, ha az a nyelvjárás a sajátjuk, vagy legalábbis az adott tájnyelvi környezetből származnak, tehát természetes módon képesek felidézni a szóban forgó nyelvjárás sajátos ízeit.”

 

Formulák

Népmeséink formai-szerkezeti jellegzetességei közé tartozik, hogy bizonyos állandósult szókapcsolatok, formulává összeállt mondatok ún. mesei sztereotípiákat alkotnak. Talán a legismertebbek a mesekezdő és mesezáró formulák, a legegyszerűbbeket („Egyszer volt, hol nem volt…” stb.) mindenki ismeri. Panna egy kevéssé ismert formulával kezdte a meséjét: „Egyszer volt, hol nem volt,  ott,  ahol a világ végét deszkával kerítik körbe, hogy a por ne lepje, volt egy király….”.

Hacsi Panna az immáron újraalkotott mesében végig igényes mesei nyelvezetet használ, szép hasonlatokat, fordulatokkal, hasonlatokal él. Kiragadott példák a szépség, a szerelem érzékeltetésére: „De ez olyan szép volt, hogy a királyfinak a szíve csak úgy belédobbant!”, „Szívemnek szép szerelme, lelkemnek fele!”

A befejezés sem szokványos, a mesemondó magát is beleszövi: (A királyfi) „...nagy lakodalmat csapott, azt a tündérlányt feleségül vette. Hát a lakodalomban én is ott voltam, kaptam is egy békacombot, hogy elhozzam nektek – de útközben odadtam egy macskának, úgyhogy nem hoztam semmit, csak ezt a mesét! Hát ez így vót, mese vót, amit tudtam, nektek mind elmondtam!”

Folk_ME has been in­tro­duced in Qatar

Hungarian Heritage House’s digital music education program, which garnered interest from several countries, opening up new opportunities for collaboration.

Interested in other programmes?

Subscribe to our newsletter and be the first to hear about our events and training.