Őszi-téli népmese-sorozatunk első adásában egy szép, hosszú tündérmesét láthatunk, annak is egy kiemelkedő, népszerű típusát, a Fehérlófia-típust – és annak is egy különleges erdélyi, kis-küküllő-menti változatát, Kancafiú Miklós címmel.
A mese kapcsolódik a Hagyományok Háza egyik új kiadványához is: Bukovics János egy kibédi mesét mond el, egyikét annak a huszonegynek, amely a Kibédi népmesék Ráduly Jánostól című kiadványban jelent meg. (Az eredeti szövegkiadás, a Kancafiú Miklós című mese forrása egy Erdélyben megjelent könyv volt: A vízitündér leánya. Dacia Könyvkiadó, Kolozsvár, 1978. 171–182. )
A kibédi tündérmesékre, így a János által elmondottra is jellemző, hogy régies tartalmi elemek, és nagyon szép, archaikus mesei sztereotipiák, formalizált párbeszédek szerepelnek bennük. Amikor a hídon megbotlik a sárkány lova a hős kardjában: „...tízannyit ugrott vissza, mint amennyit jött eléfelé“; a sárkány így szidja lovát, fenyegeti a főhőst: „...kutyák igyák véredet! Hát kitől tartasz, kitől félsz úgy, attól az egy Kancafiú Miklóstól? Mert ha itt volna, még a porát is szélnek adnám...”. A tündérleányt így szólítja meg Miklós: „Szívemnek szerelme, lelkemnek kegyese...”
A Fehérlófia, mely a nemzetközi népmesekatalógusban a ATU 301 (AaTh 301B Fehérlófia) besorolást kapta, e változatban az ATU 300A (AaTh 300A Párviadal a hídon) típussal kombinálódott. Szinte ikonikus mese ez, rengeteg változattal, szövegvariánssal, szerte a Kárpát-medencéből. Népszerűvé tette Arany László időtálló, klasszikus átírása is, és újabban Jankovics Marcell zseniális filmje, amely 1984-ben bekerült minden idők 50 legjobb rajzfilmje közé. A mesetípusról lásd a Magyar Néprajzi Lexikont ITT.
A Kancafiú Miklós a tündérmesék, vagy más néven varázsmesék nagy csoportjába, azon belül is a hősmesék körébe tartozik. A hősmesékben a hős általában táltostulajdonságokkal rendelkezik, s a mese valamely – vagy több – nagyszabású hőstettről szól. Témája sok egyéb mellett lehet az erő megszerzése, megmutatása, társak szerzése, a sárkányok által elrabolt leányok megmentése, az alvilágban a griffmadárfiókák megvédése, a gonosz társak megbüntetése - ez János meséjének szüzséje, tartalmi vázlata is.