Biczó Gábor: Er­dész Sándor cigány me­seg­yűjté­sei, két példa

 Biczó Gábor kulturális antropológus, filozófus a DE Hajdúböszörményi Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar Társadalomtudományi Tanszékének tanára, a kar tudományos dékánhelyettese; szakterületei: antropológiaelmélet, társadalomfilozófia, mesekutatás, alkalmazott antropológia és a kortárs magyarországi roma társadalom kutatása.

Az ő előadását hallhatjuk majd két jelentős cigány mesemondó egyéniségről, illetve vele beszélget a HH NMM egyik népmese szakelőadója.

A cigány kultúra, a cigány nyelvű folklór régóta tárgya a romológiai, nyelvészeti, néprajzi, antropológiai, szociológiai vizsgálatoknak. A Biczó Gábor vezetésével működő Lippai Balázs roma szakkollégium a kutatás, konferenciák mellett Fabula aeterna címmel magyar–angol nyelvű sorozatot ad ki, e kétnyelvű meseelméleti tanulmánykötetekben cigány (és más népek) legjelentősebb mesemondóinak életművét feldolgozó, értelmező köteteket jelentet meg.

Ebben a sorozatban jelent meg szerzőnknek az Erdész Sándor etnográfus által egykor felfedezett, félig cigány származású Ámi Lajosról szóló monográfiája. Biczó Gábor kritikai antropológiai nézőpontból foglalkozik Ámi meseszövegeinek értelmezése kapcsán a mese társadalomtudományi jelentőségével, a meseszövegekben az archaikus világnézet mellett is feltáruló modernitással.

Legújabb kötete szöveggyűjtemény, mely a szintén Erdész Sándor hagyatékában található másik nagyformátumú mesemondó, Jóni Ferenc ramocsaházi romungró mesemondó (1899-1972) repertoárját mutatja be. Jóni Ferenc mesekészletének megismerése lehetőség a népmese akkulturációs folyamatainak megértésére és az ezt a tevékenységében formabontó kreativitással ellensúlyozó mesemondó példájának elemzésére.

(Ámi Lajos és Jóni Ferenc mellett jelentős cigány mesemondókat ismerünk, a magyar nyelvterület egészéről dokumentálta őket a mesekutatás. Itt csak néhány, mára „klasszikusnak” számító nevet említünk a sokból: Lingurár Tódort, Jakab Istvánt, Cifra Jánost, Busa Viktort, Rostás Mihályt, Babos Istvánt, Erdős Lajost… végül a kutatás fókuszába a legutóbbi években került, szerencsénkre ma is aktív arlói mesemondót, Csipkés Vilmost, akinek meséit a közeljövőben tervezi kiadni a Hagyományok Háza, Klitsie-Szabad Boglárka és Varga Norbert gondozásában.)

A fenti két Biczó Gábor-kötet, a két mesemondó, a két mesekincs összevetésének tanulságairól is beszélünk majd a december 18-i délutáni adásunkban.

***

Az aranyifjítószóló madár

Ámi Lajos szamosszegi félig cigány, félig magyar mesemondó (1886-1963), aki 1959-ben kapta meg a Népművészet Mestere díjat, több szempontból is egyedülálló magyar (és a cigány) népmesekincs területén és a magyar néprajzi kutatástörténetben. Repertoárja is a legbővebbek között van, 1968-ban Erdész Sándor három kötetben jelentette meg meséit.

Mint elbeszélőtehetség is igen kiváló volt, és meséinek világa, megformálása is annyira kínálja magát a stilisztikai és kultúrtörténeti vizsgálatokra, hogy mindig újabb és újabb művészek és kutatók térnek vissza meséihez. Meséi nemcsak irodalmi művek, színházi előadások ihletője is volt!

Kilenc meséjét feldolgozta Lázár Ervin is, aki - maga is a meglepő fordulatok mestere és az egyéni szóalkotások zsenije lévén - biztosan nagy élvezettel olvasta a csapongó fantáziájú, öntörvényű Ámi meséit. „Átdolgozásaimban igyekeztem a lehető leghívebben megőrizni az eredetiket” - írta Lázár Ervin, és valóban, a jól sikerült népmese-átdolgozások közé tartozik az övé: rövidítve, kissé stilizálva 9 mesét adott közre, az eredetik fordulatait, stílusát, logikáját hűen visszaadva (Az aranyifjítószóló madár. Ámi Lajos meséi. Bp., Osiris, 2001). Már a címek is jelzik: ne az Arany Lászlótól vagy Benedek Elektől megszokott, ismerős mesékre számítsunk!

A gyermekirodalom ismerőinek sokatmondó lehet ez az adat: a gyermekkönyves szervezetek közös listáján ez volt az egyetlen, népmesékhez kapcsolható könyv, ami (33. helyen) bekerült egy évtized, 2000-2010. könyvterméséből a legjobb 50-be lásd: http://www.gyermekirodalom.hu/?p=1009

***

Aki szeretne előre tájékozódni, elmélyedni Ámi Lajos világában, illetve a mesekutatás szakmai rejtelmeiben, annak ajánljuk Biczó Gábor értő szavai elé a Népművészet Mestere-honlapot és Erdész Sándor klasszikus tanulmányát.