Csíki Lóránt mesél: Fe­hérlófia

Ennek az egyik legismertebb, hosszú tündérmesénknek számtalan változata élt a szájhagyományban. Csíki Lóránt most a Fehérlófia-típus egyik első, az Arany László-féléhez közelálló változatát hozta a Folkstúdió adásába.

A Fehérlófia tipológiai besorolása AaTh 301B (Fehérlófia); ATU 301 (The Three Stolen Princesses),lásd a Magyar Néprajzi Lexikon címszavát. A tündérmesék, vagy más néven varázsmesék nagy csoportjába, azon belül is az archaikusabb rétegként meghatározható hősmesék körébe tartozik. A hősmesékben a hős általában természetfeletti képességekkel, táltostulajdonságokkal rendelkezik, s a mese valamely – vagy több – nagyszabású hőstettről szól. Témája - sok egyéb mellett - lehet a különleges sorsra predesztináló állattól születés motívuma, társak szerzése, a sárkányok által elrabolt leányok megmentése, az alvilágban griffmadárfiókák megvédése, a gonosz társak megbüntetése -  ez Lóránt meséjének szüzséje, tartalmi vázlata is.

Ahogyan a nemzetközi katalógusszám is mutatja, egész Európában, sőt még szélesebb körben, Eurázsiában ismert volt az állattól született, alvilágba leszálló, sárkányölő hős története. A magyar művelődéstörténeti kutatások és a nagyközönség számára pedig kiváltképp jelentős és népszerű mese ez, rengeteg változattal, szövegvariánssal, szerte a Kárpát-medencéből.

Népszerűvé tette Arany László időtálló, klasszikus átírása is, több kiadásban, köztük művészien illusztrált gyönyörű gyerekkönyvekben is találkozhatunk az ő meséjével, ilyen a Hajnal Gabriella képeivel díszített Fehérlófia. Népmesék Arany László, Benedek Elek és Illyés Gyula feldolgozásában. Osiris, Budapest, 2010.

Az pedig mindig a korabeli népszerűségét mutatja egy történetnek, tündérmesének, legendának, hogyha “ponyvára kerül”. A Fehérlófia-mesének a XIX. század derekától számos ponyvakiadását ismerjük, a legkorábbit Juhász Palkó és a Fanyövő, Kőmorzsoló és Vasgyuró három társa. Mulattató Nép-Monda címmel, 1853-ból. Akit a további ponyva-átiratok címe érdekel (köztük például Vajda János költőé is!), annak ajánljuk a magyar történeti folklorisztika egyik legújabb eredményét bemutató kötet megfelelő oldalait: Gulyás Judit - Domokos Marian (szerk.): Az Arany család mesegyűjteménye. Az Arany család kéziratos mese- és találósgyűjteményének, valamint Arany László Eredeti népmesék című művének szinoptikus kritikai kiadása. Universitas, Budapest. 2018. 587-591.

Az utóbbi évtizedekben hozzájárult e mese “kultuszához” Jankovics Marcell zseniális filmje, amely 1984-ben bekerült minden idők 50 legjobb rajzfilmje közé.

Többet szeretnék tudni