Nagy sikernek örvendett a Népművészeti Módszertani Műhely első szakmai tábora Kiscsőszön
Az Almárium táborral a célunk a Népművészeti Módszertani Műhely „holdudvar”, azaz az oktatási és közművelődési tevékenységünkben rendszeresen résztvevő oktatók, foglalkozásvezetők, alkotók, előadóművészek, szakemberek hatékonyabb bevonása a közös munkába, valamint a népművészeti szakterületek között a NMM „hídszerep” erősítése volt. Ennek érdekében a megyei és a Kárpát-medencei hálózat képviselőit is meghívtuk.
Délelőttönként kisebb csoportokban, párhuzamosan, szakterületek szerint gyakorlat és módszertan-orientált műhelyfoglalkozásokat tartottunk (kézművesség, mese, néptánc-népi játék), délutánonként és este minden táborozó részvételével (esetleg 2 csoportra bontva), de a különböző szakterületek mindenképp együtt dolgoztak.
Különösen fontos, hogy ezek a foglalkozások a résztvevők által ajánlott és megtartott programok voltak, („peer education” = tudásmegosztás, egymástól tanulás) annak jegyében, hogy minden táborozónak van olyan tudása (specialitása), ami a többieket gazdagítja. A délutáni és esti programok során új munkaformákat próbáltunk ki (pl. vitaszínház). Esténként az élményadás, szórakozás, minőségi időtöltés volt a legfőbb szempont, ehhez azonban egy-egy módszertani szempontból is értékes tevékenységet választottunk (pl. Folk-kocsmakvíz).
A tábor végén zárókörben kértünk a résztvevőktől szóbeli visszajelzéseket. Ennek a szempontjai az alábbiak voltak:
- Melyik volt az a kiscsoportos program, amelyet kiemelnél?
- Melyik délutáni vagy esti, közös nagy program volt a legfontosabb a számodra?
- Mi az a szó, az a gondolat, amit a táborból hazaviszel magaddal?
A délelőtti programokból 15 kapott említést és valamennyi szakterületről volt a résztvevők által kiemelt program. Ezek a foglalkozások nem összemérhetőek, mert igen változó létszám volt egy-egy ilyen alkalmon és a módszerek, foglalkozásvezetés nagyban függött a választott témától. Az, hogy minden területen sikerült jó módszertant, figyelemre méltó foglalkozásvezetői egyéniséget találni, sikerként értékelhetjük.
A valamennyi táborozót érintő programok közül legtöbb említést kapott:
Folk-kocsmakvíz – első esti közösségformáló, ráhangoló funkció, kreatív, újszerű feladatok;
Vitaszínház – játékon keresztül magas szintű szakmai beszélgetés, biztonságos közeg a konstruktív vitához;
A zsűrizés-minősítés szempontrendszerét feldolgozó délutáni program – a szakterületek képviselői vegyes csoportokban közösen vitattak meg egy valós problémát, ezt követte az elméleti feldolgozás;
Az értékelő körben a jó szervezést, alkalmas és inspiráló helyszínt (a kiscsőszi Élő Forrás Hagyományőrző Egyesület) többen is említették, az egész tábor módszertana/alapkoncepciója nagyon pozitív visszajelzéseket kapott. „A tábornak volt kitapintható koncepciója” – fogalmazta meg az egyik résztvevő.
A harmadik kérdésre adott válaszok közt szerepeltek:
- a beszélgetések, kapcsolatok, új ismeretségek,
- motiváció, inspiráció, megerősítés
- közös (azonos) problémák megismerése és együttgondolkodás a lehetséges megoldásokon, új nézőpontot tudtunk kínálni és új kételyek fogalmazódtak meg, egyik táborozó szavaival: „Olyan kérdésekre kaptam választ, amik eddig föl sem merültek.”
Első benyomásként kimondhatjuk, hogy a Holdudvar biztonságos szakmai közösséggé formálódása és az ebben rejlő lehetőségek, értékek felismerése elkezdődött.
Ebben az egymástól tanulás, a kooperatív, egyenrangúságot, kölcsönösséget biztosító tábori alapkoncepció és munkaformák meghatározó szerepet játszottak. Ugyanilyen fontos, hogy sikerült olyan témát találni a tábor egészén végighúzódó vezérfonalként (minősítés, értékelés, zsűrizés), amelyhez minden szakterület jól tudott kapcsolódni és a témán jóval túlmutató alapkérdések megfogalmazására is alkalmasnak bizonyultak.
