Er­dély­ből Er­délybe

"Kelemen Lászlót az idők kezdete óta ismerem. Az idők pedig akkor kezdődtek, amikor színre lépett az első táncházas generáció. Először Budapesten, aztán hamarosan Kolozsváron. Az előző 1972-ben, a második öt évvel később. Sokan gondolják, hogy a világ tényleg az első táncházzal kezdődött, mert attól kezdve valóban semmi nem lett olyan, mint előtte volt. A kiteljesedés mégis vagy tíz évvel később jött, amikor sokan, rengetegen indultak el ugyanazon az immár kitaposott úton, felhasználva az elődök nyújtotta tapasztalatokat, segítséget. Mára pedig van egy stabil társaság, akik félszavakból is megértik egymást, akik hasonlóan öltözködnek, viselkednek és az estéiket gyakran töltik egy-egy táncházban. Nincsenek ők sokan, de akik vannak, azok nagyon.

Van a budapesti I. kerületben egy tér, amely egy olyan utca mellett található, melynek egyik vége a Clark Ádám térre, a másik pedig a Batthyány térre nyílik, illetve záródik. Szem előtt van tehát. A neve ma Corvin. Az 1780-as években Kapucinus tér volt, de sokan egyszerűen csak Mátyás király térnek hívták. Annyira tetszett ez a név az itt lakóknak, hogy 1830-ban ez hivatalossá is vált. Ám sokan nevezték a területet Mátyás latin nevével Corvin térnek, ami aztán rajta is maradt és így van ez máig. Az itt látható impozáns palota 1900-ban készült el, az írások szerint a környék lakosságának kérésére. Bálokat és más nagy eseményeket tartottak itt, a földszinten pedig kereskedők, kisiparosok bérelhettek helyiségeket. 1945-ben a kisgazdák kaptak itt irodákat, de színházterem és mozi is működött itt. Kallina Mór és Árkay Aladár építészek munkáját dícséri a látvány.

1951-től ismertebb már a történetet, itt kapott helyet az akkor alakult Magyar Állami Népi Együttes és a Népművészeti Intézet."

Fehér Anikó írását a Ritmus és hang blogon itt lehet továbbolvasni:
FEHÉR ANIKÓ: ERDÉLYBŐL ERDÉLYBE

Interested in other programmes?

Subscribe to our newsletter and be the first to hear about our events and training.