IV. Almárium tábor beszámoló és galéria
2024. július 1. és július 6. között rendeztük meg Kiscsőszön a IV. Almárium tábort.
A szakmai koncepció idén kissé eltért az előző években megszokottól, bár ezúttal is a Hagyományok Háza munkatársai választották ki a tábor meghívottjait, akik most is hozzájárultak a tábor szakmai programjához tudásuk megosztásával, de az idei speciális téma kissé átrendezte a tábor menetét. A sajátélményű foglalkozások helyett most inkább a plenáris előadások, a szekcióülések és a műhelyfoglalkozások adták a tábori program vázát.
Az idei tábor kiemelt témája a társadalmi felelősségvállalás volt. Olyan szakembereket hívtunk meg, akik a néphagyomány eszközeivel próbálnak tenni a leszakadó társadalmi csoportok, a kisebbségben élők vagy a fogyatékkal élők életminőségének javításáért. Megfogalmazott céljaik között legfontosabb a közösségépítés. Munkájukban a néphagyomány különféle területeit alkalmazzák, a népzenét, a néptáncot és népi játékot, a népi kézművességet, a népmesét vagy komplex módon ezen területeket együtt.
Ami a résztvevőket illeti, az idei táborban összesen 64 szakember volt jelen a Kárpát-medence minden területéről, legtávolabbról Moldvából érkeztek, Erdélyből 8, Vajdaságból 4, Kárpátaljáról 3 szakember érkezett. Míg a korábbi években a népi kézművességgel foglalkozó szakemberek voltak legnagyobb számban jelen a táborban, idén a mesemondók alkották a legnépesebb tábort.
Az Almárium tábor egyik legfontosabb célja idén is a szakmai közösségépítés volt. A résztvevők a tábor végére tudásközösséget alkottak nemcsak a szakmai programok által, hanem a szabadidőben, sokszor éjszakába nyúló beszélgetések, közös éneklések révén is.
Az idei évben másik kiemelt célunk az volt a táborral, hogy tudatosítsuk a meghívott szakemberekben, hogy munkájukkal milyen társadalmi jelentőségű hatást generálnak, hogy a néphagyomány tanítása vagy alkalmazása ezekben a speciális csoportokban önmagán túlmutató eredményeket hoz. Megerősítést kaptak arról, hogy az általuk végzett munka minden nehézsége ellenére is sikeres, eredményes és társadalmi szempontból fontos. Ez a megerősítés újabb lendületet, motivációt adhat a folytatáshoz.
A táborban idén először hangsúlyosan foglalkoztunk a nemzetközi pályázati lehetőségekkel. Elsőre úgy tűnhet, hogy ez a téma kilóg a társadalmi felelősségvállalás témaköréből, de több ponton is jól tudott kapcsolódni a fő tematikához. Egyik ilyen kapcsolódási pont a kiégés, ami a társadalom perifériáján dolgozó szakembereket fokozottan érinti. A kiégés megelőzésében pedig nagyon fontosak lehetnek azok a képzési, megújulási, feltöltődési lehetőségek, amelyeket például az ERASMUS+ pályázatok kínálnak.
A tábori program idén is nagyon gazdag volt. A teljesség igénye nélkül lássuk, mi is szerepelt a kínáltban!
Hétfőn bemutatásra került annak az előzetes kérdőívnek az elemzése, amelyből megtudtuk, hogy a tábor résztvevői milyen keretek között, hol, mikor, kikekkel végzik a társadalmi felelősségvállalással kapcsolatos tevékenységüket, illetve mit tartanak munkájukban sikernek, milyen hosszútávú hatást kívánnak elérni és mik a legnagyobb nehézségeik. Hétfő délután szántunk egy órát arra, hogy a táborozók különféle drámajátékok segítségével megismerkedjenek egymással. A hétfői napot a közeli Devecserből érkező autentikus cigány zenét játszó Fláre Beás zenekar koncertjével zártuk, akik minden évben fellépnek az Almárium táborban, de meghívásuk soha nem volt még annyira aktuális, mint idén.
Kedden reggel egy bevezető előadással vezettük fel az EU-s forrásteremtés témát. Tekintve, hogy a legtöbb táborozó számára teljesen ismeretlen volt a terület, már a reggeli első egy óra sok feldolgozandó információt adott. Ezt követte a hét programjának egyik sarokköve, a négy szekcióbeszélgetés, amely a társadalmi felelősségvállalás különböző fajtái szerint szerveződött, mindenhol felkért szakértőkkel és a Hagyományok Háza munkatársai közül kikerülő szekcióvezetőkkel. A szekcióülések végén egy, a nemzetközi pályázatok logikájára összeállított kérdéssoron mentek végig, amelyben a célcsoportra és a szakemberekre vonatkozóan írták össze a szükségleteket, célokat, várt eredményeket és hatásokat. Ebből az anyagból dolgozunk tovább másnap, a pályázatíró műhelyfoglalkozáson. Kihasználva a lehetőséget, hogy az Igazgyöngy Alapítvány két munkatársa, Kiss Papp Csilla és Veress Tamás két napig velünk voltak a táborban, délután egy kétórás előadást hallottunk az Igazgyöngy Alapítvány munkásságáról. A keddi nap tömény szakmai programjai között fellélegezhettünk egy órára, amikor Pintér Anikó és férje, Hujber Ferenc barangolásra hívtak bennünket Vas vármenye falvaiba, ahonnan archív népzenei felvételeket hallgattunk és tanultunk meg egy-egy kedves vasi nótát. A keddi nap levezetésének szánt Almárium Mozi végül nem egy könnyed esti program lett. Prof. Dr. Biczó Gáborral, a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Karának egyetemi tanárával Németh Nóra beszélgetett az AntRom Filmműhely „KISVILÁGOK” sorozatából megtekintett filmről, amit egy rövid, de átfogó előadás vezetett be a magyarországi cigányság aktuális helyzetéről.
Szerdán Dr. Bíró István Ferenc: Elképzelések és lehetőségek a népzenészképzés professzionalizációs folyamatában című előadásával indítottuk a napot. A téma akkora érdeklődésre tartott számot, hogy az ebéd utáni pihenőben folytatódott az előadás. Ezután a néphagyomány különféle területei szerinti szekcióülések következtek (a korábbi években az Almárium táborok délelőtti programját jellemzően ezek adták, idén csak egy ilyen délelőtt volt). A délutáni programban folytatódott a pályázatírói műhelyfoglalkozás, majd 12 mesemondó részvételével két helyszínen párhuzamosan zajlott a mesepárbaj. Szerda este Császárné Borzavári Róza és barátai a Somló hely környékéről gyűjtött népzenei válogatásból adtak koncertet, majd a Sepsiszentgyörgyről érkezett Stefán házaspár vezette a fergeteges hangulatú felcsíki táncházat.
Csütörtökön délelőtt élményprogramokkal töltődtünk fel a folytatáshoz. A kézműves alkotás, az éneklés, táncolás, sütés-főzés került előtérbe. Ezeket a programokat a tábor résztvevői kínálták fel. Délután pedig folytattuk a nemzetközi pályázatíró műhelymunkát, majd a csoportok bemutatták az ötleteiket és hogy meddig jutottak el a kidolgozásban. nem volt célunk, hogy kész pályázati projektek szülessenek, de mindenki belekóstolt ebbe a műfajba és reméljük, hogy inspirációt, bátorságot és némi tudást kaptak ahhoz, hogy valamikor a közeljövőben belevágjanak egy EU-s pályázat megírásába és megvalósításába. Csütörtök este ismét a mesemondóké volt a főszerep, a mesekocsmában hét mesemondó (az előző napi mesepárbaj győztesei) szórakoztatták a közönséget. A mesék között Iacob Liliána moldvai népdalokat tanított Szepesi Lilla furulyás és Berta Alexandra énekes közreműködésével.
Pénteken a Hagyományok Háza munkatársai tartottak előadást az intézmény társadalmi felelősségvállalási programjairól; gyermekotthonokban végzett munkánkról és egy jelenleg folyó demencia programról. Ezt követően egy skóciai konferencián megismert, de még számunkra is új módszerrel, az Open Space (Nyitott Tér) módszerrel szintetizáltuk az egész tábor szakmai programját, vitattuk meg a bennünk megfogalmazódott legfontosabb kérdéseket. A tábori program zárása a SCOCIOPoly színházi társasjáték volt Bass László szociológus vezetésével és 3 színész közreműködésével. Ebben a játékban szegénységben élő családok egy hónapját éltük át, és a saját bőrünkön tapasztaltuk az ő nehézségeiket és megküzdési stratégiáikat.
Szellemileg és lelkileg is megterhelő tábor volt, de jó hangulatban telt és nagy erőt és lendületet adott munkánk folytatásához.
2024. július 09.
