A fazekas mesterség iránt elkötelezett szakemberek idén is találkozhatnak az éves szakmai találkozón, amely kiváló lehetőséget kínál a tudásmegosztásra és a közösségépítésre. A program délelőtt, 10:00 és 12:30 között, inspiráló szakmai előadásokkal indul. Ezt követően, délután 13:00 és 16:00 óra között a műhelymunkáké lesz a főszerep, ahol a résztvevők interaktív foglalkozásokon mélyíthetik el ismereteiket, gyakorlatban próbálhatják ki a tanultakat, és lehetőségük nyílik megosztani egymással tapasztalataikat. Az esemény kiváló alkalom arra, hogy a fazekas közösség erősödjön, és tovább gazdagítsa ezt az ősi, mégis folyamatosan megújuló mesterséget.
A szakmai napon és a műhelymunkán a részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött.
REGISZTRÁCIÓ ITT
Program
10:00-10:10 Köszöntő Legeza Márta a Hagyományok Háza szakmai munkatársa
10:10-10:50 Pusztai Zsolt: Adatok Békés vármegye fazekasságához
Az előadás Békés vármegye néhány településének fazekas hagyományát mutatja be. Bár a békési, gyulai, békéscsabai vagy tótkomlósi műhelyekben sosem készült annyi edény, mint a Dél-Alföld nagy központjaiban (Hódmezővásárhely, Szentes, Mezőtúr)
de jó minőségű használati tárgyaik a térségben keresettek voltak, bizonyos időszakokban csak rájuk jellemző stílusjegyek is kialakultak. A képes bemutató a néprajzi irodalom mentén haladva igyekszik felhívni a figyelmet e terület kerámiakultúrájára.
10:50-11:30 Dr. Nagy-Pölös Zoltán: Tótkomlósi komaszilkék
A magyar közgyűjteményekben mindössze húsz darab plasztikus díszű, 19. század második felében készült tótkomlósi komaszilkét lehet tanulmányozni. Az egyszínű zöld mázas, egyedülálló motívumkinccsel rendelkező fedeles edények csak egyes motívumainak ismertek Hódmezővásárhelyen és Gömörben párhuzamai. Készítési idejük behatárolását csak analógiák segítségével kísérelhetjük meg.
11:30-11:40 Szünet
11:40-12:20 Dr. Kertész Róbert: Késő középkori és kora újkori kályhák a Közép-Tisza-vidékén
Az előadás a 14. századtól a 18. századig tekinti át a Közép-Tisza-vidék fűtőberendezéseit: a különféle szemekből épített szemeskályhákat és a csempékből rakott csempekályhákat. A régió kályhaalkatrészeinek kutatásában új fejezetet nyitottak a vármegyeszékhelyen 2017–2019-ben végzett, nagyobb felületű régészeti ásatások. A szolnoki vár ekkor felszínre került leletanyagában, a térségben korábban ismertek mellett, újabb típusok kerültek kimutásra, amelyek a keresztény végvár építésének időszakához (1550–1552), az oszmán uralomhoz (1552–1685), a keresztény visszafoglalást követő időszakhoz (1685–1703) és a 18. századhoz köthetők. Az egyes korszakok régészeti forrásanyagának elemzése alapján Szolnokon összetett, eltérő irányú és tartalmú kapcsolatrendszer rekonstruálható. Az előadó Dr. Kertész Róbert régész, történész (Damjanich János Múzeum, Szolnok), a középkori és a kora újkori Szolnok, valamint Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kutatója.
12: 20-13:00 Ebédszünet
13:00- 16:00 Szakmai bemutatók, gyakorlati műhelymunkák forgó rendszerben, két csoportban, másfél-másfél órás időkeretben
1. Bana Gyula kályhás Kályhacsempe készítés gipszformával, kézi préseléssel (nyomkodással)
A kályhacsempék (és kályhaszemek) készülhetnek öntéssel, korongozással, illetve hagyományos technika a fadúcba vagy gipszformába kézzel való beformázás, préselés is. A foglalkozáson a stokk (tisztított, előkészített agyagtömb) felvetése és szelése, valamint a kész gipszformába az agyaglapok szakszerű bedolgozása lesz megtekinthető és kipróbálható. A csempekészítés legfontosabb fogásainak megismertetése mellett szó kerül az a kályhaépítés legfontosabb kérdéseire is.
A foglalkozást Bana Gyula fazekas népi iparművész, a népművészet ifjú mestere vezeti.
Felhívjuk figyelmüket, hogy kipróbálási lehetőség korlátozott a délutáni gyakorlati részeknél, a foglalkozások során kb. 20 fő számára tudjuk azt biztosítani.
2. Magyar Zita rátétes díszítések
A másfél órás műhelymunka során a rátét díszítést próbálhatják ki és gyakorolhatják a résztvevők szív, kör illetve tojás alakú, kb 8-9 cm-es agyaglapon. A helyszínen nyújtjuk ki az agyagot, kivágjuk a kívánt formát, majd az előtte megálmodott mintát rádolgozzuk agyaghurkákból.
A foglalkozást Magyar Zita fazekas népi iparművész, a népművészet ifjú mestere vezeti.
A szervezők a változtatás jogát fenntartják.