Kele­men László Kos­suth-dí­jas

Kelemen Lászlót, a Hagyományok Háza címzetes főigazgatóját Kossuth-díjjal ismerték el

2025. március 14.

Kelemen László zeneszerző, folklorista, a Hagyományok Háza alapítója és címzetes főigazgatója a mai napon a nemzeti ünnep alkalmából a magyar kultúra művelésének és ápolásának elismeréséért járó legmagasabb magyar állami kitüntetést, Kossuth-díjat vehetett át a hagyományos paraszti kultúra megőrzéséért, terjesztéséért kifejtett sok évtizedes művészi, tudományos és szervezési munkájának elismeréseként.

Kelemen László munkássága mind zeneszerzőként és népzenei előadóként, mind intézményvezetőként és kultúraszervezőként meghatározó hatást gyakorolt a magyar kulturális életre, egyben meghatározta és kijelölte a népzenegyűjtés professzionális intézményi kereteit és hátterét.

“A Kossuth-díj számomra egy élethatárt jelöl. Az elmúlt időszakban a magyarországi feladatokat átadtam a fiatalabb generációnak és visszatértem szülőföldemre. Bár akár nyugdíjba is vonulhatnék, de Erdélyben még rengeteg a tennivaló, a feladat és most ennek szentelem az időmet a család mellett. Május 1-jén, munkás Szent József napján születtem, így a munka számomra az élet alapvető része.” (Kelemen László)

1960-ban született Gyergyóditróban, zenei tanulmányait felsőfokú szinten Kolozsváron folytatta zeneszerzés szakon, később a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen szerzett doktori (DLA) címet.

A komponálás mellett gyűjtötte és játszotta az erdélyi hangszeres és vokális népzenét, tagja volt az erdélyi Bodzafa táncház zenekarnak. Pár év tanítás és kórusvezetés után 1986-ban Magyarországra települt át, ahol elsőként zenei szerkesztőként dolgozott. 1987-ben Ökrös Csabával, Berecz Andrással megalakította az Ökrös zenekart, amellyel végigturnézták Európát, az Egyesült Államokat és Japánt is. A zenekarral együtt megkapta a „Magyar Művészetért” díjat és a Népművészet Ifjú Mestere címet.

A Hungarotonnak is szerkesztett erdélyi népzenei lemezeket. Kodály-ösztöndíjasként komolyzenei kompozícióit a Fiatal Zeneszerzők Csoportja koncertjein mutatták be, Hegedű-szólószonátáját Perényi Eszter játszotta korongra (Hungaroton). 1992-től 2000-ig a Budapest Táncegyüttes zenei vezetője volt.
1997-ben kezdeményezésére és vezetésével a Fonó Budai Zeneházban az MTA Zenetudományi Intézetével megszervezték az ezredforduló hangszeres népzenei gyűjtését az Utolsó Órát, amelyben 112 csoporttal több mint 1200 óra felvételt készítettek és archiváltak 2001-ig bezárólag. A teljesen egyedülálló anyagból jelent meg az Új Pátria 50+18, azaz összesen 68 lemezből álló sorozata, amely átfogó képet nyújt a Kárpát-medencei hangszeres népzenei örökségről.

Zeneszerzőként, zenészként és szerkesztőként közreműködött több nagy sikerű Budapest Táncegyüttes és Magyar Állami Népi Együttes produkcióban, valamint szerte a Kárpát-medencében, Csíkszeredától Pozsonyig. Olyan jelentős, egyedi koncertek szerkesztője és elindítója, mint a Bartók kivirágzott fái, Bartókék Bécsben, vagy az azóta hagyománnyá vált Újévköszöntő.

A Hagyományok Háza szakmai koncepciójának kidolgozója volt Sebő Ferenccel és Pávai Istvánnal együtt. 2001 júliusától főigazgatója az intézménynek, vezetésével 2017-2018 között újult meg a Budai Vígadó épülete, amely több rangos nemzetközi díjat érdemelt ki. Főigazgatósága alatt az intézmény kiemelt kultúrstratégiai intézmény státuszt kapott és elkezdte kiépíteni a Hagyományok Háza Hálózatát Magyarországon és a határon túli magyarlakta területeken.

A főigazgatói feladatokat 2021-ben Both Miklósnak adta át és szülőföldjére visszaköltözve az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány elnökeként tevékenykedik, jelenleg is a Hagyományok Háza címzetes főigazgatója. Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány az ő vezetésével 5 éve alatt 6 területi iroda jött létre 6 erdélyi és partiumi városban. A külhoni intézmény célja és küldetése az erdélyi és a hagyományos kultúra részét képező letűnt, vagy eltűnőben lévő kisközösségi kultúra, a néphagyományok életben tartása, élővé tétele, átörökítése és visszajuttatása a ma és holnap kulturális közéletébe a teljes Erdély, Partium és Moldva területén. 

2008-ban a Magyar Köztársaság Elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesítette. 2014-ben szülőfaluja, Gyergyóditró Képviselőtestülete díszpolgárrá választotta. 2016 januárjában Lajtha László-díjjal tüntették ki, majd 2017-ben Budapestért díjat kapott a Fővárostól. Zenei munkásságát 2019-ben Erkel Ferenc-díjjal jutalmazták, 2020-ban a Magyar Kultúráért-díjat adományozta számára a Józsa Judit Művészeti Alapítvány.

Három gyermek édesapja, három nyelven beszél társalgási szinten (angol, német, francia), román nyelven anyanyelvi szinten.

Both Miklós és Kelemen László közös interjúja a Folksúdióban:
 

 

Folk_ME has been in­tro­duced in Qatar

Hungarian Heritage House’s digital music education program, which garnered interest from several countries, opening up new opportunities for collaboration.

Interested in other programmes?

Subscribe to our newsletter and be the first to hear about our events and training.