A kései barokk idején, a Magyar Királyság területén a falvakban is megjelentek a vonós alapú formációk és ezek szervesültek a hagyományos zenei kultúránkban. A hegedű – brácsa – bőgő – fafúvós – cimbalom összetételű zenekarok máig csakis a Kárpát-medence népeinek népzenéjét jellemzik. Ez a magas képzettséget igénylő zenei együttműködés a magyar nyelvterületen máig fennmaradt, s a magyar népzenét a világ szemében is a vonósbandák hagyománya karakterizálja.
Ezt a hagyományelemet az UNESCO 2022-ben beemelte az Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének reprezentatív listájára. Az erről szóló okiratot Dr. Csonka-Takács Eszter a Szellemi Kulturális Örökség Igazgatóság igazgatója, illetve Závogyán Magdolna a Kulturális és Innovációs Minisztérium Kultúráért Felelős Államtitkára adta át a vonós népzenészek közössége képviseletében Pál István Szalonna népzenésznek, a Hagyományok Háza főigazgató helyettesének, 2023. július 26-án, az Ördög bújt a vonóba című népzenei gálaműsor keretein belül.
Hatalmas elismerés ez Magyarországnak, nemkülönben mindazoknak a muzsikusoknak, akik máig életben tartják a magyar népzenének a vonós hangszereken megjelenő értékeit.