A 70 éves Magyar Állami Népi Együttes vendégművészekkel és a társművészetek jeles képviselőivel közösen ünnepeli évfordulóját. Ennek egyik állomása a Tánc-Tánc-Tánc – jubileumi előadássorozat.
Győri Balett: Romance - Kodály Zoltán műveire
Éles fehér fény hasít bele a térbe, megvilágít egy férfit. Csend van. Csapásolás hangjai szűrődnek be. Ritmusa gyorsul, egyre hevesebb. Ismét csend. A férfi összeesik. A háttérben emberek tűnnek fel, az asszonyok fekete fejkendőt kötnek, egy nő kiválik a tömegből…
Velekei László 2013-ban dolgozott először Kodály Zoltán műveire, így született meg a nagysikerű KODÁLY című darabunk. Ezt újragondolva alkotta meg a világhírű zeneszerző munkásságának minden szegletéből hasító Romance című koreográfiáját, tisztelegve ezzel a magyar zenetudós, zeneoktató és népzenekutató előtt.
Asszisztens: Kara Zsuzsanna
Jelmez: Baracsi Orsolya
Fény: Velekei László, Hécz Péter
Látvány: Velekei László, Vidos Tibor
Dramaturg: Csepi Alexandra
Koreográfus: Velekei László Seregi- és Harangozó-díjas, Érdemes Művész
Táncolják:
Özvegy – Matuza Adrienn
Férj – Sebestyén Bálint Harangozó-díjas
Kérő – Jekli Zoltán Harangozó-díjas
Nők:
Marjai Lili Anna, Herkovics Eszter Adria, Tatiana Shipilova, Tüű Barbara, Tetiana Baranovska, Guti Gerda
Férfiak:
Engelbrecht Patrik, Luigi Iannone, Artem Pozdeev, Daichi Uematsu, Gémesi Máté, Golubkovics Gergely
Közreműködik/Elhangzik: Pál Eszter népdalénekes (Megöltek egy legényt, Esti dal)
Magyar Állami Népi Együttes: Tánckánon
A Magyar Állami Népi Együttes produkciójában, melyhez a kodályi életmű szolgál hivatkozási alapul, a korábban színpadra állított műsorokhoz hasonlóan a hagyomány radikális elevenséggel jelenik meg, jelenkorunk kortárs megnyilvánulásaival szimbiózisban.
Egy képzeletbeli közösség életének apró mozzanataiból bontakozik ki a történet, melynek zenei keretét Kodály Zoltán (és kortársa, Bartók Béla) kompozíciói, illetve a zeneszerző által gyűjtött népdalok alkotják. A jelenetek során emberi kapcsolatok kialakulását, azok elvesztését, örömöket és bánatokat, valamint a mindennapok és ünnepek rituáléit követhetjük nyomon.
Gazdagon árnyalt, lírai-asszociatív képek, színpadi történések, a tér és az idősíkok játékosan változó spektrumán keresztül jutunk el a végkifejletig: az emberi lét, az élet diadalának katartikus kinyilatkoztatásáig.
A Tánckánonban olyan ismert és népszerű Kodály-művek idéződnek fel, mint a Háry János, a Hét zongoradarab (Op. 11), a Kilenc zongoradarab (Op. 3), vagy az Esti dal.
Az előadásban megjelenő archív képek a Néprajzi Múzeum fotótárának gyűjteményéből származnak. Képválogatás: Csorba Judit Dorottya.
Az előadás a Budapesti Tavaszi Fesztivál, a Hagyományok Háza – Magyar Állami Népi Együttes és a Nemzeti Táncszínház közös produkciója.
Zenei rendező és szerkesztő: Pál István Szalonna
Zeneszerző: Bartók Béla, Kodály Zoltán, Kelemen László, Pál Eszter, Pál István Szalonna, Pál Lajos
Koreográfus: Fitos Dezső, Kocsis Enikő, Mihályi Gábor, Orza Calin
Jelmeztervező: Szűcs Edit
Látványtervező: Molnár Zsuzsa
Animáció: Soós Andrea
Rendező-koreográfus: Mihályi Gábor
Előadja: a Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara, vendégként közreműködik Staszny Zsófia, hangfelvételről közreműködik Czébely Beáta (m.v.), Bolya Mátyás (m.v.)
Szólót énekel: Kubinyi Júlia, Hetényi Milán