Szent György nap

Április 24-ét Európa nagy részében a tavasz kezdeteként tartották számon. A rómaiak e napon ünnepelték a Paliliá-t, amikor a pásztorok kiseperték az istállókat; meghintették vízbe mártott babérágakkal, és a szalmatűz füstjével megfüstölték magukat s jószágukat. Az állatok első kihajtásának napja, amikor az állatok egészségét, szaporaságát, tejhozamát hiedelmekkel és szokásokkal igyekeztek biztosítani. Gonoszelhárító, termékenységvarázsló célzattal a marhákat láncon, fejszén, ekevason, tojáson, a gazdasszony kötényén stb. hajtották át. Nagy jelentőséget tulajdonítottak annak a vesszőnek, zöld ágnak is, amellyel az állatokat először hajtották ki a legelőre. Szent György napon volt a pásztorok, béresek szegődtetésének ideje, amely általában Szent Mihályig volt érvényben. Hagyományosan Szent György napjához kapcsolódó jellegzetes pásztorszokás Kalotaszegen az ún. tejbemérés. Ilyenkor állapítják meg, hogy a gazdák a nyár folyamán lemért tejmennyiségnek megfelelően milyen sorrendben, mennyi tejet kapnak. Evés-ivás, táncmulatság zárta a napot. (Forrás Magyar Néprajzi Lexikon)

Szerkesztő: Sztanó Hédi

Rendező: Kovács László

Főcím animáció: Wonhaz Anna

Főcím zene: Szilágyi Áron

Narrátor: Vass Attila

Gyártó: Konkam Stúdió

 

Köszönjük az archív filmeket:

Néprajzi Múzeum

MTA BTK Zenetudományi Intézet

Az online adatbázisokhoz a nevekre kattintva lehet hozzáférni

(Az archív filmek digitális utómunkáit Kukár Manó és Kovács Márton készítette.)

A csár­dás nyol­ca­dik örök­sé­günk!

2024. december 4-én, Paraguay fővárosában, Asunciónban az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának 19. ülésszakaszán egy újabb magyar kulturális kincs nyerte el a világ figyelmét és elismerését, ami ezennel már a nyolcadik örökségünk. 

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!