Most bemutatjuk a Táncház Archívumot, amelynek létrehozására a szerző 1997-ben tett javaslatot, azon – a kiállítással egybekötött – nemzetközi konferencián, amelyet a táncházmozgalom negyedszázados jubileumára szervezett a Magyar Művelődési Intézetben, együttműködve az Almássy Téri Szabadidő Központtal. Az Archívum – az 1998-as előkészületek után – 1999-ben kezdte meg működését.
1. A Táncház Archívum létrehozásának célja
Az immár közel harminc éves táncházmozgalom nemcsak a magyar kultúra egyik sajátos jelensége, az elmúlt évtizedekben ritkaságnak számító "sikertörténete", hanem egy, a nemzeti hagyományokat óvó és továbbéltető olyan közművelődési és szórakozási forma is, amely - a nemzetközileg elfogadott megnevezéssel, mint "magyar modell" – más népek számára is a hagyományőrzés és ápolás mintájául szolgálhat az egész világon.
A kulturális hagyományokkal való törődés fontosságát és a probléma globális jellegét bizonyítja, hogy a nyolcvanas évek végén az UNESCO egy – az egész világra kiterjedő – programot indított el a szellemi javak és a tradíciók megmentésére. E program előkészítésében és megvalósításában – még ha nagyobbrészt közvetett módon és időben megelőzve a tervet – Magyarországnak úttörő szerep jutott. Ugyanis nálunk a Bartók Béla, Kodály Zoltán, Lajtha László, Martin György, Kallós Zoltán (és sokan mások) nevével fémjelzett, magas színvonalú tudományos népzene/néptánc kutatás és a közművelődés között másutt sehol nem tapasztalt, rendkívül intenzív és gyümölcsöző, korszerű módszereket alkalmazó együttműködés alakult ki. Ennek eredményeképpen az indulásától kezdve sikeresen működő és ma már az egész világra kiterjedő táncházmozgalom, mint módszertani modell és mint magával ragadó művészi élmény egyaránt például szolgál a magyarság és más nemzetek számára is. Ebben az értelemben a "Magyar vagy Táncház modell"-t az ún. "Kodály módszer"-hez hasonló "exportképes" szellemi termékünknek tekinthetjük, amelynek jobb megismertetése és elterjesztése itthon és külföldön egyaránt feladatunk.
A táncházmozgalmat már indulásától kezdve egyre növekvő érdeklődéssel figyelték a különböző társadalomtudományok kutatói, művészek, közéleti személyiségek és politikusok, de érdemben alig akadt kutató, aki a mozgalom jelenségeit, kialakulásának törvényszerűségeit elemző tanulmányt publikált volna. Napjainkban a megváltozott társadalmi-politikai környezetben a tudományos érdeklődés egyre erősebben jelentkezik. A hazai és külföldi kutatók és laikusok, akik a táncházmozgalommal bármilyen kutatási szándékkal is foglalkoznának, ma még nélkülözik azt a gyűjteményt, amelyben a mozgalommal kapcsolatos dokumentumok, eddig megjelent publikációk illetve a táncházak tárgyi emlékei is egy helyen megtalálhatóak lennének. Most még - ha sok munkával is, de - összegyűjthető ez az anyag, ha biztosítjuk a megfelelő anyagi, személyi és technikai feltételeket. E cél elérése érdekében hoztuk létre a Magyar Művelődési Intézetben, a Népművészeti Főosztály részlegeként a Táncház Archívumot, ami reményeink szerint bázisa, szervező központja lesz a szerteágazó anyaggyűjtésnek, az archiválásnak, a kutatásnak és a terjesztésnek egyaránt.
2. Az Archívum tevékenysége, feladatai
2.1. Anyaggyűjtés
Ez a legfontosabb és minden további munka megvalósításához elengedhetetlenül szükséges, alapvető tevékenység. A mozgalom történetének feldolgozásához és bemutatásához, az elvégzendő tudományos kutatásokhoz és a különböző típusú publikációk elkészítéséhez a következő dokumentumfajtákat kell összegyűjteni:
2.1.1. Szöveges-grafikus anyagok
a. újságcikkek, kritikák, hírek
b. tanulmányok, szakdolgozatok
c. könyvek, periodikák
d. plakátok, meghívók, szórólapok
e. táncháztáborok, fesztiválok, versenyek és egyéb rendezvények programjai
f. rádió, televízió műsorújságok
g. bibliográfia, diszkográfia, filmográfia, videográfia
h. címlista (személyek, együttesek, táncházak, intézmények stb.)
i. fotók, diapozitív képek
j. rajzok, festmények*
2.1.2. Hangzó anyagok
a. eredeti népzenei felvételek*
b. rádióműsorok, riportok
c. A táncházi muzsikusokkal készített felvételek
d. oktatási anyagok*
2.1.3. Film- és videófelvételek
a. eredeti néptánc és népzenei felvételek*
b. a táncházmozgalmat bemutató filmek, televízió műsorok
c. a népzenéről/táncról szóló ill. általában a népművészeti témájú önálló filmek
d. a táncházmozgalommal kapcsolatos művészfilmek
e. oktatási anyagok*
2.1.4. Tárgyak
a. népművészeti alkotások*
b. (népi) hangszerek*
c. (nép)viseletek*
d. szobrok*
2.1.5. Informatikai tárolóegységek
szöveges/hangzó/képi anyagot együttesen tartalmazó szerkesztett tartalmú CD, CD-ROM, DVD…stb.
(A *-gal megjelölt tételek esetében a gyűjtés természetesen csak azokra a dokumentumokra terjed ki, amelyek szoros és különleges kapcsolatban állnak a táncházmozgalommal.
A dokumentumok gyűjtése során elsődlegesen az eredeti példány megszerzésére törekszünk. Ha ez nem lehetséges, akkor jó minőségű másolatot készítünk és ez lesz az Archívum alapdokumentumát képező példány. A meg nem szerezhető és le sem másolható dokumentumok esetében a gyűjteményben lévő darabok listájának átvétele vagy a kölcsönzés (pl. egy kiállítás céljából) is jelenthet megoldást.
A gyűjtés – követve a táncházmozgalom elterjedését – Magyarországon kívül érinteni fogja Európa és más földrészek (Amerika, Ausztrália, Ázsia) országait is illetve kiterjed az idegen országokban élő magyaroké mellett a más népek saját táncházaikkal foglalkozó anyagára is.
A dokumentumok tulajdonosi köre igen nagy. Magánszemélyeket éppúgy nagy számban találunk közöttük, mint különféle együtteseket, táncházat működtető vagy a táncházmozgalommal kapcsolatban álló intézményeket, egyesületeket, alapítványokat stb. (pl. néptánc együttes, fesztivál, tábor, művelődési ház, klub, iskola, múzeum, minisztérium stb.), s ez vonatkozik a külföldiekre is!
Figyelembe véve a felsorolt archív anyagok különböző fajtáit illetve ezek pénzben is kifejezhető értékét, az adathordozó anyagok sokféleségét, a dokumentumok lelőhelyeinek számát és területi eloszlását, valamint a tulajdonosok nagy számát, az anyaggyűjtéshez hosszú időre és sok munkára, tehát pénzre (is) lesz szükség. Ez akkor is igaz, ha a vásárlás mellett az ajándékozásra, cserére – azaz ingyenes beszerzésre – illetve a helyszíni gyűjtések (itthon és külföldön; gépkocsival, vonattal stb.) mellett egyéb módon való anyaggyűjtésre (posta, telefon, fax, e-mail, internet stb.) is gondolunk.
Már a dokumentumok gyűjtése, archiválása – de később a gyűjtött anyag bármilyen formában való felhasználása is – a megfelelő jogi (személyi, szerzői stb.) előírások betartása mellett történhet.
2.2. Archiválás
Az archiválási munka egyrészt a gyűjtemény anyagainak (alapdokumentumok) tárolását, megőrzését és kezelését jelenti (fizikai archiválás és anyagkezelés), másrészt a gyűjtött anyagokkal kapcsolatos információk, adatok számbavételét, katalogizálását és a tudományos kutatás illetve a közművelődés/oktatás igényeit kielégítő szolgáltatásokat (nyilvántartás és adatszolgáltatás).
2.2.1. A fizikai archiválás és anyagkezelés
Feladata a biztonságos tárolás (technikai és bűnügyi értelemben egyaránt!), a napi karbantartás és másolatok készítése (xerox, magnó-, video-, filmkópiák, fotók stb.).
Célja az archív anyagok és a rajtuk tárolt írásos, hangzó és képi információk fizikai és minőségi megőrzése a lehető leghosszabb ideig.
Az archív anyagok fizikai állagát minden használat (kézbevétel, lejátszás, vetítés stb.) és minden környezeti-klimatikus változás rongálja és információveszteséget okoz. Ezért a fizikai archiválás első fokozata a megfelelő másolatok (munkapéldányok) biztosítása és az alapdokumentumok (eredeti példányok) kivonása a használatból. A második fokozatban az alapdokumentumok tárolására olyan helyiséget kell kialakítani, amelyben a megőrzéshez szükséges környezeti-klimatikus viszonyokat biztosítani tudjuk (optimális páratartalom, hőmérséklet, mágneses árnyékolás stb.)
2.2.2. Nyilvántartás és adatszolgáltatás
A munka az új gyűjtések anyagának bevételezésétől a kutatási eredmények adatainak visszacsatolásáig a következő fázisokra bontható:
a. törzskönyvezés
b. leltározás
c. jegyzőkönyvezés: a jellemző adatok rögzítése a tulajdonostól kapott információk és a dokumentum jellege szerint
d. munkakópia készítésénél a másolatra kerülő anyag kijelölése és a szükséges adatokkal való ellátása
e. katalógusok készítése azaz az archív anyagok adatainak különböző szempontok szerinti csoportosítása (pl. sajtócikk-, fotó-, videokatalógus stb.)
f. a kutatási eredmények ill. publikációk (pl. tanulmány, hanglemez, videó válogatás stb.) nyilvántartásba vétele és a jegyzőkönyv kiegészítése a feldolgozásból származó új adatokkal
g. új katalógusok készítése a kutatási és publikációs adatok alapján
h. adatszolgáltatás a kutatás, közművelődés/oktatás és az intézményi adminisztráció igényei szerint
A nyilvántartási és adatszolgáltatási feladatok pontos és gyors elvégzéséhez nagy memóriakapacitású, nagy sebességgel dolgozó és a megfelelő kiegészítő berendezésekkel (scanner, hang- és videokártya, CD-író/olvasó, nyomtató stb.) felszerelt számítógép(ek)re van szükség - természetesen az ilyen adatbázis kialakítására és működtetésére alkalmas szoftverekkel valamint az adatbevitelt végző munkatársakkal együtt.
2.3. Kutatás
A Táncház Archívumban összegyűjtött, nyilvántartott és a feldolgozásra/felhasználásra előkészített anyag a következő kutatási feladatok elvégzését fogja lehetővé tenni:
2.3.1. A táncházmozgalom első 25 évének története az érintett tudományágak szemszögéből
a. népzenekutatás
b. néptánckutatás
c. néprajz
d. kulturális antropológia
e. szociológia
f. művelődéstörténet - politika
2.3.2. A táncházmozgalom és a "társ-mozgalmak"
a. népzenei mozgalom
b. amatőr néptáncmozgalom
c. pávakörök, hagyományőrző együttesek
d. népi mesterségek
2.3.3. A táncházmozgalom és a "társ-művészetek"
a. komolyzene
b. könnyűzene (folk, rock, beat stb.)
c. jazz
d. világzene
e. tánc (hivatásos néptáncegyüttesek, balett, szalontánc stb.)
f. színház
g. film/videó
h. fotó
i. irodalom
2.3.4. A táncházmozgalom és az oktatás
a. népzeneoktatás
b. néptáncoktatás
c. táncházvezető képzés
d. általános iskolai, középiskolai oktatás (NAT)
e. művészeti iskolák
f. felsőfokú oktatás, tanárképzés
2.3.5. A táncházmozgalom és a tömegkommunikáció
a. sajtó
b. rádió
c. televízió
d. internet
2.3.6. A táncházak típusai
a. állandó, rendszeres
b. alkalmi
c. a hazai magyar táncházak fajtái (széki, moldvai, gyimesi, vegyes stb.)
d. a hazai nemzetiségek táncházai (bulgár, cigány, délszláv, görög, román, szlovák, zsidó-klezmer)
e. más országokból "importált" magyarországi táncházak (afrikai, cajun, ír stb.)
f. a környező országok magyar táncházai (Ausztria, Horvátország, Jugoszlávia, Szlovákia, Szlovénia, Románia, Ukrajna)
g. magyar táncházak Európában és a tengerentúli országokban
h. más országokban élő nemzetek-népcsoportok táncházai
2.3.7. A táncházmozgalom elterjedése, nemzetközivé válása; az ún. "magyar modell" kialakulása és alkalmazása más országok nem magyar lakossága körében
2.3.8. A táncházmozgalom előzményei itthon és más országokban
2.3.9. A táncházmozgalom intézményei, pénzügyi háttere és viszonya a kereskedelemmel
A kutatási témák köre természetesen még bővülhet, kiterjedhet finomabb részletekre is, de már az itt felsoroltak is érzékeltetik a táncházmozgalom sokfele ágazó kapcsolatait, a tennivalók sokaságát és sokszínűségét.
A szükséges kutatások elvégzése után kerülhet majd sor a táncházmozgalom történetét tartalmazó összefoglaló publikációk elkészítésére, ill. egy, a táncházat bemutató, állandó kiállítás megrendezésére. Mindezt egy közép- vagy inkább hosszútávú munkaterv foglalhatja magába (5-10 év) – mivel a megvalósítás időtartama erősen függ a továbbfejlesztendő anyagi (pénzügyi), technikai és személyi feltételektől. A munka végzése során az egyes részkutatások eredményeit is szeretnénk publikálni – önálló tanulmányok, tanulmánykötet, hangzó- és videoanyag összeállítások, CD-ROM stb. vagy időszakos kiállítások formájában.
A kutatási témák kidolgozására elsősorban külső szakemberek, kutatók, egyetemisták és főiskolai hallgatók munkájára számítunk, az Archívum munkatársainak a kutatás szervezése, irányítása, ellenőrzése és kiszolgálása lesz a feladata.
2.4. Tervezett szolgáltatások, rendezvények
2.4.1. Szolgáltatások
a. adatszolgáltatás (a táncházzal kapcsolatos információk)
b. dokumentumok többletpéldányainak vagy másolatok kölcsönzése vagy árusítása
c. az Archívum publikációinak kölcsönzése vagy árusítása
Az érdeklődők igényeinek kielégítése érdekében (és az anyaggyűjtés miatt is) meg fogjuk keresni az együttműködés lehetőségét más egyesületekkel, intézményekkel (pl. MMI Néptáncosok Szakmai Háza, Táncház Egyesület, Néprajzi Múzeum, MTA Zenetudományi Intézet, Európai Folklór Intézet, rádiók, televíziók stb.), művelődési házakkal, stúdiókkal, hanglemez/videó üzletekkel stb.
Természetesen ez esetben is minden szolgáltatási tevékenységre vonatkozóan be kell tartani az adatok védelmére, a személyi jogokra, a szerzői jogokra és a forgalmazásra vonatkozó törvényeket és előírásokat, amelyek közül – főleg a folklórral kapcsolatban – sok még nincs is kidolgozva vagy nem elég részletesen!
2.4.2. Rendezvények
a. szakmai tanácskozások (szükség szerint)
b. konferenciák (cca. évente egyszer)
c. kiállítások
1. időszakos; a táncházmozgalom egy-egy részterületét bemutató anyag alapján (évente 2-3 alkalommal)
2. állandó; a mozgalom első 25 évének történetét bemutató kiállítás
2.5. A Táncház Archívum adatai
cím: Magyar Művelődési Intézet Népművészeti Főosztály - Táncház Archívum
vezető: Dr. Halmos Béla
munkatárs: Antal György
