Itt­zés Mi­hály

Ittzés Mihály

Született 1938 október 8-án Sárkeresztúron, elhunyt 2018. június 12-én Kecskeméten.

 

 

Tanulmányok

  • Kodály Petőfije. In: Forrás antológia 1969-1979 Szerk.: Hatvani Dániel, Szekér Endre. Bács-Kiskun Megyei Tanács, Kecskemét, 1979

  • Czine Erzsébet – Ittzés Mihály – Kokas Klára: Iskolai énektanításunk jelenéről és jövőjéről. Muzsika, 1980/7.

  • The musical world of Kodály’s instrumental pieces for children. Bulletin of the International Kodály Society, 1980/2.

  • Bartók Béla és Kecskemét. Forrás, 13. évf., Bartók-szám, 1981/3.

  • „A zene nem magánosok kedvtelése...” Kodály és a magyar zenei nevelés. Társadalmi Szemle, 1982. január-december

  • „...Hogy a nép hangja mindig szabadon szólhasson!”. Forrás, Kodály-szám, 14. évf., 1982/12.

  • Legyen a zene mindenkié! Kodály Zoltán száz éves terve. Élet és Tudomány, 1982. december 17.

  • A zenei nevelés lehetőségei a közművelődés keretében. In: Zene és közművelődés. Szerk.: Pallagi Szabó Ferenc. Budapesti Művelődési Központ, Budapest, 1982

  • A zenei nevelés lehetőségei a közművelődés keretében. Budapesti Népművelő, 1982/1.

  • Kodály énekgyakorlatai. In: Kodály szemináriumok. Válogatás a nyári tanfolyamokon elhangzott előadásokból, Kecskemét 1970-1980. Szerk.: Erdeiné Szeles Ida. Tankönyvkiadó, Budapest, 1982

  • Kodály és Kecskemét. Kapcsolatok és ösztönzések. In: A Kodály Intézet Évkönyve 3. Szerk.: Ittzés Mihály. Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, Kecskemét, 1986

  • Kodály Petőfije. In: Kodály-mérleg, 1982. Tanulmányok Szerk.: Breuer János. Gondolat Kiadó, Budapest, 1982

  • Kölcsey-megzenésítések Kodály Zoltán Op. 6-os dalsorozatában. Magyar Zene, 1982/4.

  • Molnár Anna. Székely népballada Kodály Zoltán vegyeskari feldolgozásában. Magyar Zene, 1982/3.

  • Vásárhelyi Zoltánról. KÓTA, 1982/7.

  • A magyar zenei szakirodalom bibliográfiája 1980. Könyvtáros, 1984/3. (Könyvismertetés)

  • Idegen nyelvű zenei könyvek a közművelődési könyvtárakban. Gyimes Ferenc könyvének ismertetése. Könyvtáros, 1985/6. (Könyvismertetés)

  • Kodály népdalfeldolgozásainak dallam- és szövegforrásai. Az ének-zene tanítása, 1985/4. (Könyvismertetés)

  • Magyar nyelv – magyar ritmus. Zrínyi prózája Kodály zenéjével. In: Vargyas Lajos 70. születésnapjára. Lapkiadó Vállalat, Debrecen, 1985

  • Magyar nyelv – magyar ritmus. Zrínyi prózája Kodály zenéjével. Néhány megfigyelés. Magyar Zene, 1985/1.

  • Vejnemöjnen muzsikál. Kodály és a Kalevala. Forrás, 17. évf., 1985/2.

  • Kodály and Kecskemét. In: International Kodály Conference Budapest, 1982. Ed. by Ferenc Bónis, Erzsébet Szőnyi, László Vikár. Editio Musica, Budapest, 1986

  • The works of Kodály. Molnár Anna. A Székely folk ballad. Bulletin of the International Kodály Society, 1986/1.

  • Adatok Kecskemét zenetörténetéhez, 1599-1853. In: Bács-Kiskun megye múltjából IX. Szerk.: Iványosi-Szabó Tibor. Bács-Kiskun Megyei Levéltár, Kecskemét, 1987

  • A tehetséggondozás és a zenei művelődés műhelyei. A zenei táborokról. Parlando, 1987/6-7.

  • „A test zenéje” avagy a fordítás nehézségei. KÓTA, 1987/6., 7.

  • Kodály and Kecskemét. Bulletin of the International Kodály Society, 1987/1.

  • Magyarok a világ zenei életében. A Magyarok Vikágszövetsége, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, Kecskemét város Tanácsa és a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet által 1987. július 30 – augusztus 3. között megrendezett találkozóról. Muzsika, 1987/10.

  • Kodály and Liszt. Bulletin of the International Kodály Society, 1988/1.

  • Kodály-kórusok idegen nyelvű címei. KÓTA, 1988/4.

  • Rozwój i upowszechnienie Kodályowskiej koncepcji wychowania muzycznego na Węgrzech. In: Zoltán Kodály i jego pedadogika muzyczna praca zbiorowa pod red. Mirosławy Jankowskiej i Wojciecha Jankowskiego. Wyd. Szkolne i Pedagogiczne, Warszava, 1990

  • Utwory pedagogiczne Kodálya i ich związek z muzyką europejską. In: Zoltán Kodály i jego pedadogika muzyczna praca zbiorowa pod red. Mirosławy Jankowskiej i Wojciecha Jankowskiego. Wyd. Szkolne i Pedagogiczne, Warszava, 1990

  • Variation and refrain in Kodály’s choral works. Bulletin of the International Kodály Society, 1990/2.

  • Zenei élet Kecskeméten a XIX. század végén. Forrás, 22. évf., 1990/7.

  • Az énekkari műveltség kezdetei 1-4. Nyelvünk és kultúránk 1991/82., 83., 1992/84., 85.

  • Hol a zenei értéke mostanában? Papp Márta beszélgetése Thész Gabriellával, Gönczy Lászlóval, Gonda Jánossal és Ittzés Mihállyal. Muzsika, 1992/9.

  • Kodály és Liszt. In: Kodály Zoltán és Szabolcsi Bence emlékezete. Magyar Zenetörténeti Tanulmányok. Szerk.: Bónis Ferenc. Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, Kecskemét, 1992

  • Kodály országa? Egy magyar rapszódia, avagy a zenepedagógia keservei és örömei. Forrás, 24. évf., 1992/12.

  • Az énekkari műveltség kezdetei 6. Nyelvünk és Kultúránk, 1993

  • Az énekkari műveltség kezdetei 7. Nyelvünk és Kultúránk, 1994

  • Édesanyám rózsafája. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei népdalok Dancs Lajos gyűjtéséből. Zeneszó, 1993/9. (Könyvismertetés)

  • Nemzetközi Kodály Szeminárium Kecskeméten. Zeneszó, 1993. Különszám

  • Arvo Pärt János-passiójáról. Magyar Egyházzene, 1994-1995/2.

  • A szonátaforma realizálása Kodály szólószonátája első tételében. Magyar Zene, 1994/1.

  • „A zenetörténet-írás végső soron szeretet kérdése is”. László Ferenc kolozsvári zenekutató válaszol Ittzés Mihály Kérdéseire. Forrás, 26. évf., 1994/2.

  • Ittzés Mihály – Somorjai Paula: Kodály és Orff, Orff és Kodály. Párhuzamok és eltérések. Parlando, 1994/1.

  • Ittzés Mihály – Somorjai Paula: Kodály és Orff, Orff és Kodály. In: Zenei nevelés az óvodában. Szöveggyűjtemény az óvóképző főiskolák hallgatói számára. Hajdúböszörményi Óvóképző Főiskola, Hajdúböszörmény, 1994

  • Lendvai Ernő győri éveire emlékezve. Muzsika, 1994/2.

  • The artistic and pedagogical problems of programme music in Kodály’s oeuvre. Bulletin of the International Kodály Society, 19., 1994/1.

  • A Kecskeméti Kamaraegyüttes. Zeneszó, 1995/3.

  • Magyar Beethoven. Bartók halálának 50. évfordulójára. Forrás, 27. évf., 1995/9.

  • A magyar zeneútjai századunk első felében. Alföld, 46. évf., 1995/3.

  • A Messiás Kecskeméten. Zeneszó, 1995/1.

  • Egy magyarságkutató műhelyében Ismertetés Kodály Zoltán: Magyar zene, magyar nyelv, magyar vers című könyvéről. BUKSZ, 1995/7.

  • Erkel és Kodály. In: Erkel Ferencről és koráról. Magyar Zenetörténeti Tanulmányok. Szerk.: Bónis Ferenc. Püski Kiadó, Budapest, 1995

  • Sári József szerzői estje Kecskeméten. Parlando, 1995/5-6.

  • A centenary tribute to Jenő Ádám. Bulletin of the International Kodály Society, 21., 1996/2.

  • A zene szolgálatában, a költészet vonzásában. Beszélgetés Farkas Ferenccel. Forrás, 28. évf., 1996/10.

  • Ittzés Mihály – Wojciech Jankowsky: Botfülűek pedig sehol sincsenek. Új Magyarország, 1996. július 22.

  • „Kecskemét is kiállítja...” Három kórushangverseny a Tavaszi Fesztiválon. Zeneszó, 1996/5.

  • Kodály and Italy. Bulletin of the International Kodály Society, 21., 1996/1.

  • Szolnok hatodszor. Kodály Kórusok fesztiválja. Zeneszó, 1996/6.

  • Zeneirodalmat és nem zenetörténetet tanítunk. Parlando, 1996/1.

  • Kodály és Itália. In: Kodály emlékkönyv 1997. Szerk.: Bónis Ferenc. Püski Kiadó, Budapest, 1997

  • A Nemzetközi Kodály Társaságról. Parlando, 1997/2.

  • Tisztelet a hídverőnek. Megkésett köszöntő László Ferenc 60. születésnapjára. Parlando, 1997/5.

  • Antonín Dvořák: D-dúr mise a Kecskeméti Pedagógus Kórus előadásában. Zeneszó, 1998/10. (Ismertetés)

  • Double anniversary of Márta Nemesszeghy (March 17, 1923 – July 13, 1973). Bulletin of the International Kodály Society, 23., 1998/1.

  • East Meets West in Kodály’s Oeuvre: Multicultural Ideas in His Writings and Musical Works. BIKS, No. 1. 1998

  • Kelet és Nyugat találkozása Kodály életművében. Forrás, 30. évf., 1998/4.

  • Szolfézs-gond(olat)ok. Utóhang a debreceni Bárdos-szimpóziumhoz. Parlando, 1998/4.

  • A gyermekoperától a miséig. Zenei krónika Kecskemétről áprilistól augusztusig. Zeneszó, 1999/7.

  • Az angliai példa. Néhány megjegyzés Dobszay László nyilatkozatához. Parlando, 1999/1-2.

  • Gondolatok a népdalgyűjteményekről. In: Népzenei tanulmányok a Torockón 1997. október 25-25-én szervezett népzenei találkozó előadásai. Szerk.: Pozsony Ferenc. Kriza Könyvek. Kriza János Néprajzi Társaság, Kolozsvár, 1999

  • In memoriam Lord Yehudi Menuhin. Bulletin of the International Kodály Society, 1999/1.

  • „...még mindig kedvem van új dolgok kipróbálásához.” Születésnapi beszélgetés Herboly Ildikóval. Zeneszó, 1999/5.

  • Nincs új a nap alatt – avagy Kodály Zoltán nevelési eszméi az ezredforduló előtt. KOMA Lap, 1999/2.

  • Poeta doctus in musica. Bárdos Lajos centenáriumára. Forrás, 31. évf., 1999/11.

  • Emlékek, találkozások. Vásárhelyi Zoltán 1900-1977. Forrás, 32. évf., 2000/11.

  • Kodály nyomdokain? Az énekkar a 20. századi magyar zeneszerzésben és zenei életben. Magyar Zene, 2000/2.

  • Obituary Ferenc Farkas (1905-2000). Bulletin of the International Kodály Society, 25., 2000/2.

  • The Kodály Institute between two silver jubilees. Hungarian Music Quarterly, 2000/1-2.

  • Fél évszázad a magyar zenei köznevelésért. Ezredvég, XI. évf., 2001/3-4.

  • Kodály köpönyege. In: A Kodály Intézet Évkönyve Szerk.: Ittzés Mihály. IV. Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet, kecskemét, 2001

  • Kodály, the example and the inspirations. Bulletin of the International Kodály Society, 26., 2001/1.

  •  „I have never sought the grace of any power...”. In: Music and power proceedings of the 5th International Congress of Hungarian Studies, Music Symposium 9th & 10th August 2001 ed. by Matti Vainio and Jouko Laaksamo. Jyväskylän yliopiston musiikkitieteen laitoksen julkaisusarja A Tutkielmia ja raportteja. University of Jyväskylä, Jyväskylä, 2002

  • „I have never sought the grace of any power...”. Kodály and the political powers. Bulletin of the International Kodály Society, 27., 2002/1.

  • Örökségünk, Kodály. Eősze László válogatott tanulmányai. Magyar Zene, 40. évf., 2002/1. (Könyvismertetés)

  • Egy „antimuzikális” költő, avagy Weöres Sándor a zeneszerzők szövegírója. Előszó-féle egy készülőben levő jegyzékhez. Forrás, 35. évf., 2003/6.

  • Vitairat a magyar zenei közoktatásért. Hitel, XVI. évf., 2003/7.

  • Egy zeneköltő az ezredfordulón. Vonások a hetvenesztendős Kocsár Miklós zeneszerzői arcképéhez. Forrás, 36. évf., 2004/2.

  • Fölösleg-lexikon: hiány II.; írott szó; leg-; zene. Forrás, 37. évf., 2005/7-8.

  • Zrínyi szózata. Ötven éve mutatták be Kodály Zoltán kórusművét. Forrás, 37. évf., 2005/12.

  • Bartók-élmények. Forrás, 38. évf., 2006/3.

  • János a vérzivatarban, avagy egy másik Háry János akecskeméti Katona József Színházban. Forrás, 38. évf., 2006/10.

  • Weöres Sándor gyermekversei zenei tükörben. Miért szerethetik a gyerekek Weöres Sándor verseit? Elektronikus Könyv és Nevelés, VIII. évf., 2006/2.

  • Százötven esztendő és hatvannégy év krónikája – szóban, képben. Bónis Ferenc könyvei a Budapesti Filharmóniai Társaságról és Bartók Béláról. Forrás, 39. évf., 2007/6.

  • Bartók szolgálatában. László Ferencről – gyűjteményes kötete alkalmából. Forrás, 39. évf., 2007/5.

  • Előhang a Kodály emlékévhez. Fidelio, 2007/1.

 

 

Tankönyvek

  • Ittzés Mihály, Róbert Gábor: Ének-zene. Tankönyvkiadó, Budapest, 1974

  • Ittzés Mihály, Róbert Gábor: Ének-zene. Tankönyvkiadó, Budapest, 1975

  • Ittzés Mihály, Róbert Gábor: Ének-zene. Tankönyvkiadó, Budapest, 1979

  • Ittzés Mihály, Róbert Gábor: Ének-zene. Tankönyvkiadó, Budapest, 1980

  • Ittzés Mihály, Róbert Gábor: Ének-zene. Tankönyvkiadó, Budapest, 1981

  • Ittzés Mihály, Róbert Gábor: Ének-zene. Tankönyvkiadó, Budapest, 1982

  • Ittzés Mihály, Róbert Gábor: Ének-zene. Tankönyvkiadó, Budapest, 1985

  • Ittzés Mihály, Róbert Gábor: Készségfejlesztés és alapfokú zeneelmélet óvodapedagógus-jelöltek számára Tankönyvkiadó, Budapest, 1989

  • Ittzés Mihály, Róbert Gábor: Ének-zene az óvónői szakközépiskola IV. osztálya számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1993

  • Ittzés Mihály, Róbert Gábor: Ének-zene az óvónői szakközépiskola II. osztálya számára. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994

  • Ittzés Mihály, Róbert Gábor: Ének-zene. Óvó- és tanítóképző főiskolák. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1994

A csár­dás nyol­ca­dik örök­sé­günk!

2024. december 4-én, Paraguay fővárosában, Asunciónban az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottságának 19. ülésszakaszán egy újabb magyar kulturális kincs nyerte el a világ figyelmét és elismerését, ami ezennel már a nyolcadik örökségünk. 

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!