Tánc­ra mu­zsi­ká­ra

Bemutató: 1974. március 31., Erkel Színház

 

 

A műsort tervezte: Rábai Miklós, Létai Dezső művészeti vezető

Énekkarvezető karmester: Pászti Miklós

Zenekarvezető karmester: Daróci B. Tamás

Tánckarvezető: Várady Gyula

Díszlettervező: Székely László

Vezető prímás: Berki László

Jelmeztervező: Kascsák Margit

 

Műsor

I. rész

Kocsár–Rábai: Szól a figemadár

Pászti: a) Csángó szerelmi dalok b) Válaszúti csujogató

Kocsár–Rábai: Derecskei verbunk

Balázs–Létai: Galga menti táncok

a) Vujicsics: Alföldi képek b) Farkas Gy.: Koncert csárdás

Daróci–Létai: Enyém a menyasszony

II. rész

Daróci–Létai: Karikára székiek

a) Grabócz: Jászverbunk és tolnai csárdás b) Csámpai–Berki: Cisz-moll csárdás

Kocsár–Rábai: Karikázó

Kocsár–Létai: A kiskakas

Balázs–Létai: Kanászosan

Balázs: Kunsági betyárdalok

Daróci–Rábai: Sárközi vigasság

Ma­gyar Rap­szó­dia – nép­tánc­ban el­me­sél­ve

A szerelem örökérvényűsége kiapadhatatlan inspirációként van jelen a világban, legyen szó bármilyen művészeti formáról. A Magyar Állami Népi Együttes Magyar Rapszódia című előadása a tánc és a zene egyetemes nyelvén, magyar paraszti hagyományainak sokszínűségén és jelenidejűségén keresztül hivatott bemutatni az ember életének legbonyolultabb, legmisztikusabb érzését. 

Isz­tam­bul­ban a Ma­gyar Ál­la­mi Né­pi Együt­tes

A Tiszta forrás című előadásban Guessous Majda Mária „Mesi”, a Győri Balett és a Magyar Állami Népi Együttes közösen tiszteleg Bartók munkássága, valamint a török és a magyar kulturális kapcsolódások előtt. A Tiszta forrás október 15-én este Budapest után Isztambulban, az Atatürk Kulturális Központban is debütál.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!