Hár­mas tánc­tü­kör

Bemutató: 1998. február 16., a Magyar Állami Népi Együttes színházterme

 

 

A táncokat betanította, és színpadra állította: Gazdag Béla, Majorosi Marianna, Mihályi Gábor, Németh Zsuzsanna, Szabadi Mihály, Bakos Gabriella, Ratkó Lujza, Szakács Domokos, Szappanos Tamás, Végső Miklós, Hanh Kakas István

A zenei anyagokat összeállította: Gáspár Álmos, Juranits Zsolt, Kovács Géza, Orbán László, Pribojszki Ferenc, Vavrinecz András

Szerkesztő: Dr. Pesovár Ernő

Zenei szerkesztő: Vavrinecz András

Díszlettervező: Horgas Péter

Jelmeztervező: Imrik Zsuzsa

Rendező: Wiegman Alfréd

Karigazgató: Mihályi Gábor Harangozó-díjas

Tánckarvezető: Szakács Domokos

Zenei vezető: Vavrinecz András

Művészeti vezető: Sebő Ferenc Állami-díjas

 

 

Műsor

I. rész

Páros ugrós (Mezőföld)

Kanásztánc és üvegcsárdás (Mezőföld)

Juhait kereső pásztor (Mezőföld)

Karikázó és cinege (Őcsény, Bogyiszló)

Lassú és friss csárdás (Bogyiszló)

Verbunk (Decs)

Verbunk, csárdás és friss (Madocsa)

II. rész

Válltánc és sarkantyús. Tréfás verbuválás (Pusztafalu)

Kontyoló (Nyíri)

Nyeste András oláhosa (Kiskálló)

Asszonycsárdás, lassú és friss csárdás (Nyírség)

Pásztorbotoló és csapás (Szatmár, Bereg)

Magyar verbunk, lassú és friss csárdás (Nagyecsed)

III. rész

Kapcsos (Magyarlapád)

Vénes, pontozó, csárdások (Magyarszentbenedek)

Lassú, csárdás és magyar (Szék)

Sűrű és ritka magyar, sűrű csárdás (Bonchida)

Szökős, sűrű csárdás és korcsos (Visa)

Ma­gyar Rap­szó­dia – nép­tánc­ban el­me­sél­ve

A szerelem örökérvényűsége kiapadhatatlan inspirációként van jelen a világban, legyen szó bármilyen művészeti formáról. A Magyar Állami Népi Együttes Magyar Rapszódia című előadása a tánc és a zene egyetemes nyelvén, magyar paraszti hagyományainak sokszínűségén és jelenidejűségén keresztül hivatott bemutatni az ember életének legbonyolultabb, legmisztikusabb érzését. 

Isz­tam­bul­ban a Ma­gyar Ál­la­mi Né­pi Együt­tes

A Tiszta forrás című előadásban Guessous Majda Mária „Mesi”, a Győri Balett és a Magyar Állami Népi Együttes közösen tiszteleg Bartók munkássága, valamint a török és a magyar kulturális kapcsolódások előtt. A Tiszta forrás október 15-én este Budapest után Isztambulban, az Atatürk Kulturális Központban is debütál.

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!