A mese központi motívuma tehát nála - mint Berecz Andrásnál - a bűvös furulya.
A népmesei mágikus tárgyakról ez áll a Magyar Néprajzi Lexikonban: „Egyes mágikus tárgyak birtoklása a humor lehetőségeit rejti magában: pl. a síp vagy furulya, melynek szavára mindenki táncolni kénytelen, vagy a gyümölcsök, melyeknek megevése folytán a királykisasszonynak szamárfüle vagy ökörszarva nő. Ezek sajátos tréfás csoportját képezik a varázsmeséknek: a nevetni nem tudó királykisasszony megnevettetése következtében a hős megszabadul a rá váró büntetéstől, s elnyeri a királykisasszony kezét (AaTh 559, 571–574, 592).”
Magyar Néprajzi Lexikon: mágikus tárgy, lásd itt.
Évike mesemondása felidézhet lazábban vagy jobban idekapcsolódó, az ő meséjével összevethető meséket is. Bűvös furulya szerepel (két másik mágikus kellékkel együtt) Benedek Elek Furulyás Palkó és Az aranyszőrű bárány c. meséjében, egy cselekményben jobban hasonlító széki mesében viszont bűvös hegedű, mellyel a szegény ember ellenfeleit táncoltatja meg. Ez utóbbit, az Előbb a tánc, azután a lakoma címűt a kecskeméti filmstúdió animációs sorozatában is feldolgozták.