A Ha­gyo­má­nyok Há­za zso­bo­ki kül­de­té­sé­ről

A Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhelye Folklór Osztályának szervezésében, a Nemzeti Tehetség Program és a Hagyományok Háza támogatásával Kalotaszegen, a Zsoboki Bethesda Gyermekotthon és Szórványiskola-Központban nevelkedő árva, félárva, terhelt szociális háttérből jövő gyerekek számára komplex hagyományismereti tábor valósul meg 2015 óta minden évben évente legalább egy, de legtöbbször két alkalommal. (általában az „Iskola másképp” hetéhez kapcsoljuk tavasszal, és több évben a várt hatások elérése céljából ősszel is egy hosszú hétvégén is kijutottunk, vagy páran a kollégák közül visszatértünk nyáron vagy épp télen pár napra.)

Néhány évvel ezelőtt arra köteleződtünk el, hogy a zsoboki gyermekotthonban tehetséggondozó, komplex népművészeti programot indítunk el. Egyik célunk, hogy jól bevált gyakorlatainkat kipróbálhassuk egy új, számunkra ismeretlen közegben, általa új tapasztalatokra, módszertani tudásra tegyünk szert. Emellett az otthonban élő gyerekeknek reményeink szerint életre szóló élményt, minőségi időtöltést, az alkotás örömét, a népművészet szépségét adjuk, általa pedig olyan nevelő, személyiségfejlesztő hatást gyakorlunk, amelynek hatóerejéről meg vagyunk győződve, amelyre tudásunk feljogosít és kötelez.

Mindezek azt is jelentik, hogy nem egyszeri alkalomnak, nem valamiféle jótékonykodó kampánynak képzeltük el a tevékenységünket, hanem hosszútávú, rendszeres, ismétlődő alkalmak sorozatának. Minden odautazásunkat gondos egyeztetés, izgatott, alapos tervezés és készülődés előzi meg. A legnehezebb a mindannyiunknak megfelelő időpontot megtalálnunk: sokan vagyunk, a hétvégéinken gyakran tartunk idehaza gyerekfoglalkozásokat, felnőttképzéseket.

 

Eredetileg a program kiemelt célja a résztvevő gyerekek életkorához igazodó, élményközpontú ismeretterjesztésen, a sokoldalú, gyermeki aktivitásra és kreativitásra épülő tudásközvetítésen túl a gyerekek nevelői és az otthon önkéntesei számára megvalósuló módszertani továbbképzés, a Hagyományok Háza foglalkozásain létrejött jó gyakorlatok átadása. A néphagyomány különböző területein – néptánc, népzene, szövegfolklór, népi kézművesség – a Hagyományok Háza kipróbált, jó gyakorlataira építő, egyedülálló tárgyi és személyi lehetőségeit kiaknázó programcsomagot valósít meg a Magvető programmal. A program megálmodói és megvalósítói a néphagyomány iránt elkötelezett, a tehetséggondozásban érintett pedagógusok, szakemberek.

A Hagyományok Háza célja, hogy a projekt keretében tartalmilag sokoldalú, módszertanilag színes – a résztvevő gyermekek aktivitására, közvetlen tapasztalat- és élményszerzésére, kreativitásra épülő – foglalkozások keretében megismertesse a gyermekotthonok óvodás és iskoláskorú gyermekeit a Kárpát-medence hagyományos kultúrájának páratlanul gazdag, sokszínű világával.

Kezdetben kettős célt fogalmaztunk meg, amit idővel a valóság átformált. Első évben az otthonban dolgozó nevelők és magyarországi önkéntesek számára tartott módszertani továbbképzés, a foglalkozáson való hospitálás és a műhelymunkák során lehetőség nyílt arra, hogy a felnőttek bővítsék tudásukat és módszertani ismereteiket. Aztán alább hagytunk ezzel az elvárással.

A zsoboki program a Hagyományok Háza egy hosszabb távú kezdeményezésének egyik fontos, úttörő állomása. A „Magvető” programsorozat a társadalmi felelősségvállalás jegyében indult útjára. Célcsoportja nevelőotthoni körülmények között élő gyermekek. A néphagyományra épülő tevékenységekkel: a népi játékkal, tánccal, énekléssel, mesével, élőzenés táncházzal, a természetes anyagokkal való kézműveskedés tudatos alkalmazásával alakítjuk ki az egyes alkalmakat. A tevékenységekben rejlő pedagógiai lehetőségek érvényesítésével, valamint változatos, élményközpontú, értékes szabadidős tevékenységekkel, a hiányzó készségek, jártasságok gyarapodását a különböző kompetenciák fejlesztését is segítjük, hozzáférést biztosítunk a gyerekek számára a magyar kultúra értékeihez és minőségi időtöltést biztosítunk a számukra.

A tehetségprogramba bevonni kívánt célcsoport óvodás és általános valamint középiskolás gyerekek. Komplex módszerekkel, változatos eszközökkel, színes programot viszünk évről évre, hogy a magyar kulturális örökség megőrzését, a hagyományok és népi kultúra ápolását szolgáló, hagyományos kézműves mesterségeinket korosztályi csoportjukhoz igazodó érdekes, tevékenykedtető feladatok által ismerjék meg a gyerekek, és bővítsék tudásukat a témában.

A gyermekotthonban 70 fő, 3-20 éves korú lakik, rajtuk kívül a falubeliek is csatlakozni szoktak a napközbeni foglalkozásokhoz (10-30 fő, változó létszám, jellemzően iskolás korúak). 3 korosztályra bontva (óvodás, alsós, felsős), forgószínpadszerűen tervezzük a programot, ez bevált, mert így a legkisebbekkel is a koruknak, igényeiknek megfelelően tudunk foglalkozásokat tartani.

A képzés elemei: tánc- és játéktanulás, ismerkedés a jeles napi szokásokkal, a hagyományos kézműves mesterségekkel, a magyar mesemondás hagyományával, tánc- és játszóház vezetési ismeretekkel.

A megvalósuló tábor kifejezett célja, hogy a partnerintézmény működésében minőségi javulást érjünk el. Ennek kézzelfogható eredményeit már mi is tapasztaljuk. (gyerekek szociális készségei javulnak). Az otthonban élő gyerekeknek tartott foglalkozások során a szociális kompetenciák mellett nagymértékben fejlődik az együttműködő készség, a rugalmas gondolkodás, a problémamegoldó képesség, és a szellemi, fizikai és érzelmi terhelhetőség.

A projekt megvalósításában résztvevő szakemberek a Hagyományok Háza Népművészeti Módszertani Műhelyének néprajzos munkatársai (dr. Sándor Ildikó, Dóra Fruzsina, Szabad Boglárka, Legeza Márta), népzenei, néptáncos, oktatási szakelőadói, valamint számos olyan külsős előadó, foglalkozásvezető, szakoktató, akikkel évek óta dolgozunk együtt hasonló jellegű szakmai feladatok megvalósításán és akik a Hagyományok Háza programjaiban évek óta közreműködő néptáncosok, táncpedagógusok, népzenészek, kézművesek. Valamennyien saját szakterületük (néprajztudomány, népi kézművesség, népi előadóművészetek –népzene, néptánc, mesemondás) országosan ismert és elismert képviselői. Közöttük profi táncműhelyek egykori vagy jelenlegi táncosai (Lőrincz Hortenzia, Babinecz Sándor), népdalénekesek (Berta Alexandra), zenészek (Bese Botond, Császár Dominik), kézművesek (Dobi Pál, Csiki Lóránt, Csiki Virág, Sári Adél, Vargáné Szűcs Anna).

Mesél, népi játékot tanít és Jeles napok komplex foglalkozást tart Sándor Ildikó, mesét mond Szabad Boglárka, népdaloktatást Berta Alexandra, a táncot Babinecz Sándor vezeti Dóra Fruzsinával vagy Németh Nórával, első évben Lőrincz Hortenziával, a talpalávalót Bese Botond vagy Császár Dominik dudamuzsikája szolgáltatja. A kézműves foglalkozásokat Dobi Pál és Csiki család tagjai, Csiki Lóri és Virág, Sári Adél vezeti. A programkoordinátor Legeza Márta.

Kézművesen: változatos anyaghasználatra törekszünk, kizárólag természetes anyagokat alkalmazunk: textil, fonal, gyapjú, bőr, csuhé, szalma, gyékény, termések, fa, kavics, virágok, levelek, a kukorica különböző részei. Az anyagok megmunkálásához egyszerű, archaikus technikákat használunk, mint a sodrás, fonás, nemezelés, varrás, kötözés, karcolás stb. Az elkészülő tárgyak használható, funkcionális darabok, elsősorban játékeszközök

Tánc: A régiségben is a bemutatás-utánzás, a hagyományból vett ellesős tudásátadás volt az alapja a gyermekek játékba és táncba való belenevelődésének, a táncház módszer is alapvetően erre épít, mert így a résztvevők már a tánc elsajátításának folyamata közben is táncélményhez jutnak. Ebben a táncos foglalkozásvezetőnek van kulcsszerepe, mutatja és ahol szükséges, szöveges instrukcióval is segíti, irányítja a táncot. A gyerekek – ki-ki képessége szerint – utánozzák a látottakat.

 

Hatás / Továbbélés?

Az otthon gyerekei eljövetelünk után, miután közösen megnézegették a hagyományismereti komplex tábor során készült képeket, felelevenítették az élményeket, lerajzolták legkedvesebb emlékeiket, a botos, eszközös, ügyességi táncokat Babinecz Sándor, Bubu bácsival, a babzsákkal való játékot, a lányokkal a körtáncot, a tolvajlépéses szoborjátékot, de a képeken feltűnnek a kézműves foglalkozásokon saját kezűleg készített tárgyak, játékok, a zúgattyú, a röppentyű, amit Csiki Lóránttal, Lóri bácsival és Dobi Pállal, Pali bácsival készítettek.

Pediszek, nevelők visszajelzéseiből kiderül, hogy a gyerekek nem felejtették el a pár nap alatt tanult közösségi népi játékokat, és miután eljöttünk, játszották az újonnan tanultakat, énekelték a daltanítások során megismert népdalokat, játszottak a saját maguk készítette tárgyakkal, kirándulásaikon a dombololdalon is „Ninivéztenk”, meg daloltak.

A legkisebbek délutáni alvását mindig fél órás ölbeli játékok előzték meg, amit a gyerekek Ciróka Marókának neveztek, Ciróka Marókaként emlegettek. Mindegyik ovis egy felnőtt ölében ülve tenyeresdi, ujjasdi, höcögtetős, kibillentős, a test részeit érintő-megnevező játékok, végül cirógató simogatós, mondókás játékokkal készült fel a délutáni alváshoz

A gyerekek számára fontos az ismerős felnőtt aktív, biztonságot és mintát adó jelenléte a táncban, játékban, éneklésben, kézműves tevékenységben! A programban a néphagyomány több területe szerves egységben jelenik meg: kézművesség, népzene, néptánc, népi gyermekjátékok és a gyermekfolklór más műfajai, népszokások, népköltészet

Módszertani kiadványainkkal segítjük a nevelők munkáját: dr. Sándor Ildikó: Ölbeli játékok című, Hagyományok Házás kiadványából küldtünk egy példánnyal.

2018 januárjában a Nemzetpolitikai Államtitkárság támogatásával megvalósuló határon túli óvodapedagógusoknak szóló Képzők képzőjén a zsoboki otthon óvodapedagógusa, nevelője, György Anikó is nagy örömmel vett részt.

A Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program keretében a Miniszterelnökség - Nemzetpolitikai Államtitkársággal együttműködve „Képzők képzője” továbbképzéseket tartottunk határon túli szakemberek (kézművesek, néptáncpedagógusok, óvónők, játszóházvezetők) részére. A 30 órás képzés az Útravaló – A néphagyomány hiteles módszertana az óvodában” c. akkreditált tanfolyamunk tematikáját, alapelveit és az ott alkalmazott képzési módszereket ismertette. Bemutattuk a Hagyományok Háza gyermekprogramjait és hospitálási lehetőséget is biztosítottunk.

Az évek során kikristályosodott szakmai, módszertani tapasztalataink rögzítésére eddig Sándor Ildikó vállalkozott, mesemondásos, ölbeli játékos tapasztalatait fogalmazta meg esettanulmányaiban. (Gyermektáncház kistükör)

Hisszük, hogy munkánk sok gyerek életében hagy maradandó élményeket, kiemelt figyelmet szentelünk a gyerekeknek, hiszen az elmélyülés, a maradéktalan figyelem, a valódi emberi kötődés nem szenvedhet csorbát, hiszen épp ezen a területen kell sérülésekkel, súlyos hiányokkal megküzdeniük az élethelyzetüknél fogva. Mi azon dolgozunk, hogy megtapasztalják, fontos a személyük a számunkra. Minőségi időt töltünk velük, így értékes, közös táncélményben, közös alkotómunkában, együtt éneklésben, aktív mesehallgatóvá válásban részesülnek.

A program zenészeire, táncos, kézműves foglalkozásvezetőire nagy felelősség hárul. Az első találkozás hosszú távon meghatározza a gyermekek viszonyát kulturális örökségünk e fontos szegmenséhez, a néphagyományhoz. A jó hangulatban, gondos és tudatos szakmai irányítással megtartott foglalkozások olyan lenyomatot hagynak a résztvevőkben, amelyből a népi műveltséghez való viszonya a későbbiekben is táplálkozik majd.