A gyűjtött és a továbbmesélt mese
Ha összevetjük az eredeti A rozsdás gyűrű-vel mesemondónk szövegét, számos kisebb-nagyobb eltérést találhatunk. Aki szívesen összevetné a látott mesét a mesemondó által gyűjtött eredetivel, az ITT olvashatja.
Szembeötlő például az, hogy a névtelen főhősnek, a „legény”-nek Boglárka a Jankó nevet adja, egy ilyen gesztussal máris még jobban sajátjává téve a mesét.
A mesei ellenfél Vilmos bácsinál a „pogány zsidó”, ezt „gonosz kereskedőre” változtatta mesélőnk. Csipkés Vilmosnál ugyan ez semmilyen mesén kívüli értékítélethez nem vezet, magyar nyelvű cigány emberként, reprodukáló típusú mesemondóként egyszerűen továbbadta a hallott, tanult meseszövegeket, mégis alkalmasabbnak tűnt ez a változtatás a mostani, nem hagyományos mesemondói szituációban.
Talán föltűnik a figyelmes hallgatónak-nézőnek, mennyire nem „királyi” a király asztalára kerülő étel – ahogy egyébként számos néprajzi adatunk van erre a jelenségre, a mesemondók saját ételeiket képzelik el a legnagyobb mesebeli lakomákhoz, a „terül, asztalkám”-típusú bőséghez is … Vilmos bácsinál „kockás bab”-ot szolgálnak föl a királynak, ami egy egyszerű, helyi étel, habart bab, tésztával. Mesemondónk ezt saját szatmári háttérországából hozott ételre cserélte: ez a „törtpaszuly, hagymás zsírral”, laktató kásaféle, amit neve ellenére olajjal főznek, ezért böjtben is szívesen fogyasztanak.
Népmeséink formai-szerkezeti jellegzetességei közé tartozik, hogy bizonyos állandósult szókapcsolatok, formulává összeállt mondatok ún. mesei sztereotípiákat alkotnak. Vilmos bácsi jellegzetes szófordulataiból részben átvett Boglárka is, nem változtatott rajtuk, részben kibővítve adta tovább ezeket. Talán a legismertebbek a mesekezdő és mesezáró formulák, a legegyszerűbbeket (Egyszer volt, hol nem volt…stb.) mindenki ismeri. Boglárka szereti a Csipkés Vilmostól hallott kettős mesekezdést alkalmazni. A mesekezdő formula Csipkés Vilmos egyik többször, több mese elé is ugyanúgy elmondott formulája („Csitt-csont, mi lesz ebből, mint egy nagy hazugság…?!”), melyet saját állítása szerint ő maga talált ki. A humoros formula után tulajdonképpen egy újabb, egyszerű mesekezdés következik, az ismert szövegnek egy variánsa: kurtafarkú malac helyett „Hetedhét országon is túl, ahol a vak kandúr túr...”
Boglárka a Vilmos bácsitól tanult, de már saját szavaival újraalkotott meséjében számos szép népmesei formulát, és általában is igényes mesei nyelvezet használ. Ilyen például annak a megformálása, hogy a csodálatos módon megszólaló állat, vagy éppen a mágikus tárgy által előidézett csodálatos esemény a főhősben is ámulatot kelt. Ezt így adja a hallgatók tudtára mesemondónk: „A kígyó - halljatok csudát! - emberi hangon megszólalt: Ide figyelj, te szerencsétlen fiú!”, máskor: „felhúzta az ujjára – hát, halljatok csudát! - egyet csendült, egyet zendült az erdő, ahol éppen járt...”
Meséje végén változtat kissé a Csipkés Vilmos-féle mesezáráson: „No oszt elment az öreg király is a fiú lakására, nagy örömmel, és nagy boldogságba’ éltek mí’ me’ nem haltak.” A szokványos „éltek, míg meg nem haltak” formula helyett saját magát is bevonja a mesezáró formulába Boglárka, amivel mintha a mese (mint előrebocsátotta a kezdőformulában: a „nagy hazugság”) mesei hitelességét akarná megerősíteni: „Oszt minden vasárnap tört paszuly volt, hagymás zsírral – annyira szerette a király. De bizony, olyan sokat főzetett mindig, hogy még a macskának meg a kutyának is jutott. Sőt, még nekem is adtak belőle. Aki nem hiszi, járjon utána.”
Csipkés Vilmos meséit Hét esztendő, hét szempillantás. Csipkés Vilmos meséi munkacímmel, a Klitsie-Szabad Boglárka – Varga Norbert szerzőpáros által írt bevezető tanulmánnyal, jegyzetekkel ellátva, filmmelléklettel együtt a Hagyományok Háza Népmesetár-sorozatában tervezzük a közeljövőben kiadni, akit érdekel a mesemondó és különleges meseanyaga, az figyelje a honlapunkat!
Ha valaki még több részletre kíváncsi egy mai mesemondó műhelytitkaival kapcsolatban, hogy mit és hogyan szabad (és mit nem ajánlott) változtatni az eredeti mesemondó szókészletéhez, meseszövéséhez képest, annak ajánljuk május 18-án a Meseszó Egyesület Meséld újra: élőszóval, szabadon című online konferenciáját. Ezen Klitsie-Szabad Boglárka éppen Vilmos bácsi meséiről beszél majd Csipkés Vilmos meséi, valamint gyakorlati példák a „saját változat” tudatos létrehozásához címmel.
További információ itt: https://www.facebook.com/events/2828541297396537/
