2021.09.20., hétfő
Reggel 9:30-ra mentünk az Erdélyi Néprajzi Múzeumba, ahol Tudor Salagean és Hatházi Andrea köszöntötte a továbbképzés résztvevőit.
Tötszegi Tekla vezetésével megtekinthettük az állandó kiállítást. Majd, a speciálisan gyengénlátó és vak gyerekek számára rendezett „Tapintható” kiállítást próbálhattuk ki.
Az egésznapos előadások igyekeztek választ adni a jövő múzeumának céljairól, feladatairól és hogy hogyan tud felkészülni a társadalom speciális elvárásaira. (Hadházi Andrea előadása)
2021.09.21., kedd
A tréning második napján a Babes Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományi Karának épületében voltunk, az előadó Ioana Serban volt. Ioana hosszú évek óta foglalkozik siket és hallássérült gyerekekkel. Az előadás nagyon izgalmas volt és sok hasznos információ hangzott el. Nagyon jól felépített előadást hallgathattunk és több korábbi kérdésünkre választ kaptunk a gyakorlati megvalósítással kapcsolatban. A legjelentősebb segítség az volt, hogyha egy tipikus és egy atipikus csoporttal együtt szeretnénk dolgozni, akkor a tipikus csoport felkészítését a közös munkára milyen irányvonalak mentén érdemes felépíteni. Emellett betekintést kaptunk, hogy egy siket vagy nagyothalló gyerek miként vélekedik a külvilágról, milyen csatornákon képes befogadni a külvilág információt és hogyan lehet bevonni olyan tevékenységbe, amin közösen vesz részt tipikus gyerekekkel. A másik fontos terület, ami segítségünkre van a program megvalósításában, hogy a siket és nagyothalló gyerekek szókincsének alakulásába nyerhettünk Ioanna tapasztalatai alapján betekintést. Megtudtuk, hogy hogyan bővítik a szókincsüket, milyen ütemben teszik ezt és hogyan néz ki egy könyv, amit a siketek olvasnak.
A délután folyamán pedig a csoportunk egy foglalkozását kellett bemutatni a többi résztvevőnek. A bemutatás után közösen értékelték a foglalkozás tervezetét és megosztották velünk az észrevételeiket, ami ösztönzőleg hatott ránk és a pozitív visszajelzések pedig még több motivációt adtak számunkra a folytatáshoz.
2021.09.22. szerda
Marian Pădure előadása az akadálymentes múzeumról
Az előadásban szó volt a látási nehézséggel és más hátránnyal élők számára a múzeumlátogatást megkönnyítő lehetőségekről, a csoportos és egyéni látogatók számára kialakítandó technikai és tájékoztatást nyújtó feltételek kialakításának szükségességéről. Az előadás kezdetén áttekintettük az 1970-es években megszületett ún. ’általános formatervezési szabályozás’ (universal design) eredményeképpen megszülető, a motorikus és érzékszervi hátránnyal élők életét megkönnyítő tervezési alapelveket. Majd a speciális, korábban a közlekedés segítésére kifejlesztett, de a múzeumi tartalmak elérését is biztosító gyakorlatokkal ismerkedtünk meg. Felmérhettük, hogy saját gyűjteményünk mennyire van felkészülve a hátránnyal élő látogatók fogadására és hasznos javaslatokat kaptunk a múzeum elérhetőségének fejlesztésére. Ennek első lépcsőjeként a honlapon és az internetes felületen megjelenő tartalmak szükséges kialakítására is nagy hangsúlyt kell helyezni. A múzeumi tér akadálymentesítése folyamán a hallás és látássérültek részére is törekedni kell a múzeumi élmény megoszthatóságára. Ehhez fel kell mérni a lehetőségeinket és megteremteni az igényt, hogy a hátránnyal élők a saját gyűjteményünket is vonzónak érezhessék. Ennek során egy érdekes gyakorlatként többféle látási nehézséggel élő bőrébe bújhattunk és szemüvegek segítségével kipróbálhattuk, hogy milyen különböző látási nehézség létezik. Utolsó gyakorlatként a braille írás nyomtatásával és a grafikákat kidomborodóként megjelenítő shellpapír technikával ismerkedhettünk meg. Ennek eredményeképpen saját rajzát mindenki hazavihette.
2021.09.23., csütörtök
A művészetterápia és a múzeumok kapcsolatáról, és az ennek kapcsán felmerülő kérdésekről hallhattunk előadást Cristina Balas Baconschitól. Több művészeti múzeum fejlesztett ki programot művészetterapeutákkal együttműködve fogyatékkal élők számára (pl. Montreal Museum of Fine Art+ Dougles Mental Health együttműködésben evési problémákkal küszködőkkel foglalkozik, Russian Museum ADHD-val, Asperger szindrómával). Az előadás során számos ilyen példát megismerhettünk. Egy már meglévő a terápiás folyamatot egészítették ki a múzeumokban művészetterápiás foglalkozásokkal. Itt a műtárgyakkal hatást gyakorolnak a szemlélőre, majd a résztvevők művészeti technikák segítségével, a saját művészeti alkotásuk előállításával kifejezhetik saját érzelmeiket. A folyamat során 3 kérdést használunk: „Mi történik a képen?” „Mit látsz a képen, ami miatt ezt mondod?” „Mi mást látok a képen?” Megismerhettük a művészetterápia 12 aspektusát és hallhattunk arról, hogy a folyamatan többször használnak egyetemes szimbólumokat. A múzeumi oktató célja, hogy kapcsolatot alakítson ki a műtárgyak és a látogatók között, és a tanítási módszertanokra fókuszál. A terapeutáknak a gyógyítás a fontos, és a műtárgyakat eszközként használják arra, hogy a betegeik belső érzelmi világát feltárják. A művészetterápiás foglalkozások nem feltétlenül tartamaznak struktúrált feladatokat, nem várnak konkrét válaszokat a résztvevőktől.
Az előadás betekintést adott a művészetterápiás folyamatokba, és segíti a múzeumi dolgozókat, hogy a fogyatékosággal élőkhöz való viszonyukat ezek szerint a szempontok szerint is alakíthassák.
Délután ellátogattunk a Falumúzeumba (Romulus Vuia Etnográfiai Park), ahol Flavia Stoica tartott angol nyelvű idegenvezetést. Megismerkedhettünk egy fazekas, egy üveges, egy kőműves házával, betekinthettünk egy templom szakrális terébe és barátkozhattunk Fionával, a gyerekek kedvenc szamarával.
Este részt vettünk a Kolozsvári Népzene és Néptánctalálkozón, a Kolozsvári Diákművelődési Házban a Rendek között, vonók mögött című koncertet tekintettük meg.
2021. 09. 24., péntek
A képzés utolsó napján csoportfoglalkozás keretén belül a művészetterápia múzeumi használhatóságának kérdéseit jártuk körül az egyetem termében. A különböző országok résztvevői vegyes csoportokat alkottak, összesen 4 csoportban beszélgettünk olyan programokról, amelyek művészetterápia segítségével vonja be a múzeumba a fogyatékkal élő látogatókat. A Hagyományok Háza munkatársai minden csoportban bemutatták a projektünk foglalkozásait, céljait. A feladat szerint minden csoportnak egy olyan programot kellett megtervezniük, melyek művészetterápia módszerével dolgozik. Meghatároztunk egy korosztályt, csoport létszámot, célokat, eszközöket és a program néhány feladatait. Minden csoport egyesével elbeszélte a tervezett programját, foglalkozását, melyre Cristina Balas Baconschi egyesével reflektált.
Ebéd után az Erdélyi Néprajzi Múzeum épületében Hatházi Andrea néhány szóban összefoglalta a hét előadásait, megköszönte a részvételt. Minden ország résztvevői néhány szóban reflektáltak a héten tanultakra, majd hivatalosan lezártuk a továbbképzést.
Este részt vettünk a Kolozsvári Népzene és Néptánctalálkozó műsorán (Nagyváradi Táncegyüttes: Katonaének) a Kolozsvári Diákművelődési Házban.
2021. október 26. kedd 13:00
Magyar Népi Iparművészeti Múzeum
1011 Budapest, Fő u 6.
