Úti be­szá­mo­ló Lon­don­ból 2

Czingel Szilvia néprajzkutató, kultúrantropológus beszámolója

 

BEVEZETÉS

2023. április 12-15 között a HH Magyar Népi Iparművészeti Múzeum vezetőjeként Londonban vettem részt két napos szakmai képzésen az ERASMUs mobilitási program keretén belül.

Az utazás célja az volt, hogy megismerkedjek a londoni múzeumok kiállítási stratégiáival, kurátori tevékenységeikkel, a legújabb kiállítási trendekkel, valamint betekintést nyerjek az ottani múzeumok közönségkapcsolati módszertanába és a látogatóbarát tárlatvezetés technikáiba. Három múzeum nyújtott erre lehetőséget:

1) V&A Museum

2) British Museum

3) Transport Museum

 

ELVÉGZETT TEVÉKENYSÉGEK/FELADATOK

  1. V&A Museum

Szakmai tárlatvezetés a múzeum történetéről és legfontosabb műtárgyairól. Ebből kiderült, hogy a múzeum a világ első iparművészeti múzeuma.

Milyen tárgyakkal vették körül magukat az emberek az iparosodás korszakában? Mit tekintettek szépnek, mi volt a mintaadó norma?

Miért jöttek létre az iparművészeti múzeumok, és tulajdonképpen mi az iparművészet?
A londoni Victoria & Albert Museum megalapítására az 1851-es londoni világkiállítás sikere után, 1852-ben került sor, akkor még Museum of Manufactures néven. 1853-tól Museum of Ornamental Art néven, 1857-től pedig South Kensington Museum néven működött. Alapításánál Albert herceg játszott kezdeményező szerepet, új épületének emelése pedig Viktória királynőhöz köthető, aki 1899-ben rakta le annak alapkövét, ekkortól viseli a Victoria & Albert Museum nevet. Hatására Európa-szerte számos hasonlóan didaktikus szándékkal alapított iparművészeti múzeum jött létre, Edinburgh-ban (1854), Bécsben (1864), Berlinben (1868), Budapesten (1872), Brünnben (1873), Rómában (1874), Oslóban (1876), Zágrábban (1880) és Prágában (1885).

Ezután a V&M múzeum az angol divatot bemutató történeti kiállításán vettem részt és találkoztam Susan North-al a kiállítás kurátorával. A V & A fantasztikus divat galériája a reneszánsz kortól a mai napig- mutatja be az angol öltözködéskultúrát, és az egyik legnagyobb és legátfogóbb gyűjteménye a múzeumnak. A kurátor bemutatta a kiállítási koncepciót, azt, hogy milyen szempontok mentén választották ki a bemutatott ruhákat és öltözetkiegészítőket. Milyen látványelemeket építettek be a kiállításba, hogy izgalmassá tegyék a látogatók számára. Megfogalmazta azt is, hogy bár a kiállítás 2012-ben készült állandó kiállításnak, mégis ki kellett bővíteni 2020-ban, hiszen reflektálni akartak a covid járványra. A járvány miatti bezártság hogyan hatott a kézimunkára és milyen ötletes kötött ruhák készültek el ezidő alatt, külön installáció mutatja be. Fontos kurátori szempont volt a férfi és női ruhák bemutatásának egyensúlya is.

Lehőségem volt két további fontos időszaki kiállítás megtekintésére is.

a. Afrika Fashion

A hatalmas divattörténeti kiállítás arra fókuszált, hogy a tradicionálos afrikai népviselet a 20. század elejétől, hogyan került be haute couture világába, hogy jelent meg pl. a Vogue magazin manökenjein egy-egy ruhakollekció. Hogyan inspirálódtak divattervezők, kortárs fotósok, vizuális művészettel foglalkozó designerek egy olyan dinamikus és változatos afrikai népi motívumkincsből, ami egy különleges divatvilágot hozott létre, amiből hatalmas életerő sugárzik. A kiállítás az afrikai viselet globális hatását és a kontinens színes és egyedi életerejét eleveníti meg.

b. Hallyu! The Korean wave

Dél-Korea színes és dinamikusan fejlődő popkultúráját mutatja be, feltárva a koreai újhullám létrejöttét és globális hatását a mozi, dráma, zene, a szépség és divat kreatív iparágakra. A kiállítás modern látványelemekre, modern kiállítási installációkra épít, miközben ötvözi a tradicionális látványelemeket is. A témafelvetés is nagyon izgalmas, igazi szociológiai és kulturális antropológiai utazás az 1950-es évektől a jelenkori dél-koreai társadalomban.

Látogatás a V&A múzeum textilrestaurátor műhelyében igazi kuriózum volt. Műtárgyvédelmi okokból ide ritkán engednek be látogatót. Ezért volt nagy élmény az ottani restaurátorokkal beszélgetni és betekintést nyerni a restaurálási folyamatokba. A múzeum 2023 június 24.-én nyitja meg legújabb időszaki kiállítását „Díva” címmel. A tárlat az ikonikus előadók erejét és kreativitását ünnepli majd, feltárva és újradefiniálva a „díva” szerepét, valamint azt, hogy ezt az idők során hogyan forgatták fel vagy fogadták el az opera, a színház, a populáris zene és a film meghatározó képviselői. A restaurátorok hírességek ruháit restaurálták épp és készítették elő a kiállításra. Óriási élmény volt az előkészületekbe bepillantani.

  1. Transport Museum

A londoni közlekedési múzeum mely nem kevesebbet tűzött ki célul, mint hogy a világ vezető városi közlekedési múzeumává váljon.  múzeum megnyitója 1980-ban volt, amikor Anna hercegnő (II. Erzsébet királynő testvére) átvágta a szalagot, útjára bocsátva London egyik legsikeresebb múzeumát. Ekkoriban még hagyományos gyűjteménynek indult, ám haladva a kor kihívásaival modernizálták és interaktívvá tették az elérhető anyagokat is. A kiállítás tárgyai között a legszélesebb körű bőséget találjuk: járművek, média anyagok, poszterek, táblák, uniformisok, fotók, hirdetések, térképek és mérnöki rajzok mind-mind a járművekről, a vonalakról és a megállókról.

A gyűjtemények terén olyan bőség található mely utolérhetetlen, és tanulmányozása is jó pár órát igénybe vesz. A film-videó részlegen kívül fotókönyvtárat is találunk, valamint vezetett túrára is jelentkezhetünk a múzeum 6000 négyzetméteres raktárába, ahol az elmúlt 150 év járműveit nézhetjük meg, és ki is próbálhatjuk őket. Kurátori szemmel, rengeteg ötletet adott a kiállítás, a múzemi kommunikáció a látogatókkal, a „zöld gondolatok”, valamin a múzeumi bolt is fontos szempontokra hívta fel a figyelmet.

  1. British Múzeum

londoni British Museum egyike a világ legnagyobb, az emberi történelemmel és kultúrával foglalkozó múzeumainak. Gyűjteményei – melyek együttesen több mint 13 millió tárgyból állnak – a kezdetektől a jelenkorig mutatják be az emberi kultúra történetét. A British Museumot 1753-ban alapították, nagyrészt Sir Hans Sloane orvos és tudós gyűjteményére támaszkodva. A múzeum először 1759január 15-én nyitotta meg kapuit a közönségnek a bloomsbury-i Montague House-ban, a mai múzeumépület helyén. A monumentális múzeumban szintén szakmai tárlatvezetésre került sor, ahol elhangzott az is, hogy évente közel 6 millió látogatója van a múzeumnak. Ehhez professzionális irányítótáblákra, digitális tájékoztatásra van szükség. Rengeteg ötletet láthattam a múzeumban a látogatók informálására, valamint arra, hogy hogyan lehet egy ilyen hatalmas múzeumot látogatóbaráttá tenni.

A szakmai vezetés pedig arra adott alkalmat, hogy megfigyelhessem, hogy lehet jól és rosszul egy tárlatot bemutatni. Láttam példát informatív és kevésbé informatív tárlatvezetésre és tárlatvezetési technikákra is.

 

A MUNKÁVAL KAPCSOLATOS KÉSZSÉGEK

A legújabb kiállítási trendek megismerése. Művészettörténeti, divat és néprajzi ismeretek bővítése. Restaurálási technikák megismerése.

A NYELVI KÉSZSÉGEK

Szakmai nyelvi készségek fejlesztése rendkívül sokat adott hozzá a szakmai tudáshoz. Az angol nyelvi kompetenciák rendkívül hatékonyan bővültek.

A DIGITÁLIS KÉSZSÉGEK

A kiállítási digitális trendek az internetes adatgyűjtés, információszerzés formái mind fontos előremutató szempontot adtak. A megtekintett múzeumok honlapjának és adatbázisainak böngészése és megismerése jó példát adott a múzeumi adatszolgáltatás lehetőségeire.

SZERVEZÉSI/VEZETŐI KÉSZSÉGEK

A program sok lehetőséget adott a szakmai kapcsolatépítésre. Megalapozta lehetséges együttműködések lehetőségét a jövőben. A komplex többnapos program megszervezése, több múzeumot érintett. Ezáltal fejlesztette a szervezőkészséget, a strukúrált gondolkodást, és a logisztikai készséget.

A KOMMUNIKÁCIÓS KÉSZSÉGEK

Az egyeztetések alkalmat adtak a párbeszédre, a kritikus gondolkodás elsajátítására, az érvelő gondolatok megfogalmazására, a vitakészség fejlesztésre. A kommunikációs lehetőségek (irányítótáblák, piktogrammok stb.) megfigyelése lehetőséget adott a legújabb múzeumi kommunikációs trendek elsajátítására.

EGYÉB KÉSZSÉGEK

A szakmai egyeztetések jó gyakorlatokat mutattak be, hogyan kell látogatóbarát, modern, látványos és inspiráló kiállításokat létrehozni. A párbeszédre alapuló, történeteket mesélő, fejlett digitalizált látványelemekkel megalkotott kiállítások kijelölték a jövő legújabb múzeumi trendjeit.

 

Erasmus_logo

 

De­cem­ber 6-án in­dul az Ün­nep­vá­ró for­ga­tag

Az idén december 6. és 8. között megrendezésre kerülő Ünnepváró Forgatag koncertekkel, bábelőadássokkal, ajándékkészítő műhelyekkel, mesével, gyerektáncházzal, kézműves vásárral és mesterségbemutatókkal, valamint kedvezményes kiadványárusítással várja a látogatókat. 

El­hunyt Mu­csi Já­nos

November 14-én hajnalban 76 évesen elhunyt Mucsi János Harangozó Gyula-díjas, a Magyar Érdemrend Tiszti keresztjével kitüntetett koreográfus, Érdemes művész, a Duna Művészegyüttes egykori művészeti igazgatója, a Duna Karnevál Nemzetközi Kulturális Fesztivál elnöke. 

Ze­nész­port­rék – El­fújt em­lé­kek

2024. november 29-én láthatja először színpadon a Hagyományok Háza közönsége a Magyar Állami Népi Együttes új előadását Zenészportrék – Elfújt emlékek címmel, mely egy sorozat első darabjaként nemcsak a zenei örökségünket idézi meg, hanem egyúttal tisztelgés a zenészek generációi előtt, akik a dallamok révén őrizték meg kultúránk színeit. 

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!