A besenyőtelki asszony, a Grimm-fivérek – és Hacsi Panna (szövegvariánsok)

Mesénk eredetijét 1904-ben gyűjtötte a pásztori származású népmesekutató, tanulmányok és katalógusok szerzője, Berze Nagy János a heves megyei Besenyőteleken. Akkoriban már divatba jött az epikus folklórszövegek hiteles,  tájszólást, szóhasználatot is hűen visszaadó publikálása. Az MNGY IX-ben is így közölte Berze Nagy és mestere, Katona Lajos a meséket Berze Nagy János: Népmesék Heves- és Jász-Nagykun-Szolnok-megyéből.

Ez alkalommal a kelet-felföldi Királyhelmecen 1992. február 2-án készített gyűjtést szeretnénk ajánlani, melyet Agócs Gergely, Havasréti Pál és Vizeli Balázs gyűjtött. Igazi ritkaság ez a megrendezett esemény, mert a zenekar 85 éves cimbalmosának, Demeter István „Suli” bácsinak ízléses játékát ez az egy felvétel őrzi az archívumunkban. A gyűjtést a cimbalmos szóló játéka indítja, ami visszatér a későbbiekben olyan módon is, hogy saját énekét kíséri. Annak ellenére, hogy már remeg a keze, és kicsit bizonytalan a játéka, érezhető, hogy az összes régi nótát ismeri.

Az elmúlt hétvégén igen nagy létszámmal – 25 fővel – elkezdődött a Hagyományok Háza által akkreditált népmesetanfolyam, amit már nagy izgalommal vártam. Egyrészt azért, mert a hosszú pandémiás helyzet szinte teljesen elzárt attól a tevékenységtől, amit közel negyven éve nagy szeretettel végzek – élőzenés néptáncfoglalkozásokat tartok óvodákban, iskolákban, nyári táborokban –, másrészt a volt munkahelyemre tértem vissza egy teljesen más minőségben – néptáncos szakelőadó helyett most tanfolyami hallgatóként.