A XIX. századi nemzeti ébredés zenéje mindig hálás téma, zenekarnak, hallgatónak egyaránt. Erkel Ferenc életútja a korszakban fizikailag és szakmailag is szimbolikus. Gyula és Kolozsvár, Pest-Buda, a verbunkos és a magyar nóta, a nemzeti opera és tánc kialakulása jelenik meg a koncertben korabeli zenék által felidézve.
Nemzeti Himnuszunk zeneszerzője hosszú élete során (1810-1893) aktív részese volt a magyar műzene megteremtésének. Olasz és francia mintára a verbunkos hagyomány beépítésével megteremtette a magyar operát, nemzeti zenei intézményeink létrehozója és első vezetője (Filharmóniai Társaság, Zeneakadémia, Operaház).
Koncertünkben szerény eszközeinkkel megpróbáljuk érzékeltetni azt a zenei környezetet, amelyben dolgozott, és amelyből aztán a század végére kivirágzott a magyar műzene.
1. Erkel Ferenc: Palotás
A kor nemzeti tánca, szalagavató bálok gyakori nyitótánca ma is.
2. Bécs várostól keletre...
A forradalom dicső eseményei és leverésének gyásza beszűrődött a népzenébe is. Előadásunkban felvidéki példáit mutatjuk be kisnemesi verbunkos zenével fűszerezve.
3. Rózsavölgyi Márk: Palotás és friss
Rózsavölgyi Bihari János mellett a verbunkos korszak meghatározó zeneszerzője. Palotása kedvelt zeneszám volt a korabeli szalonokban, számtalan változatban, így cigányzenekarok is játszották.
4. Kalotaszegi román népzene (Avram Iancu nótája)
Avram Iancu az erdélyi román (ellen)forradalom vezére volt. A császári udvar hamis ígéreteinek felülve a Nyugat-havasokbéli mócok irtották ki az aranyosszéki magyarságot. Nótája sokáig a nacionalista románság himnusza volt. Szép verbunkos zene.
5. Kelemen László: Forradalom után
Az „aradi 13" kivégzésének emlékére született zene, máig ható érvényes üzenettel.
6. Liszt Ferenc: XIV. Rapszódia
Liszt Ferenc, a kor másik zenei óriása, vállvetve harcolt Erkellel a magyar zenei élet helyszíneinek és intézményeinek megteremtésében. Magyar rapszódiái méltán népszerűek ma is.
7. Bonchidai katonakísérő, ritka magyar és sűrű
A katonának induló fiatalokat nótákkal kísérték az otthonmaradottak a falu végéig. A katonaság ebben az időben 3-5 év távollétet jelentett a besorozottnak, az énekek is az elválás szomorúságáról, a honvágyról szólnak. Összeállításunkban verbunkos jellegű legényes tánczenét is hallhatnak az erdélyi Bonchidáról.
8. Rózsavölgyi Márk: Első magyar körtánc
A nemzeti tánc megteremtésének folyamatában fontos állomás volt az első magyar körtánc, melyet táncmesterek terjesztettek el szerte az országban, divat volt azt táncolni a korabeli szalonokban.
9. Radics Ferenc: Dankó Pista nótái
A forradalom utáni időszak állócsillaga volt Dankó Pista, nótái ma is megtalálhatóak minden valamire való cigányzenekar repertoárjában. Mi is ezekből válogattunk.
10. Erkel Ferenc: Keserű bordal
A Bánk Bán nemcsak a kor leghíresebb színházi előadása volt, de Erkelnek köszönhetően az első átütő sikerű magyar nyelvű opera is. A leghíresebb áriát szerte az országban a cigányzenekarok is játszották. Mi tárogatószólóval mutatjuk be, hiszen a tárogató is e kor jellegzetes, újraalkotott hangszere.
11. Szatmári verbunk, csendes, csárdás és friss
A nemzeti tánc igénye, mint láttuk, korkérdéssé vált Erkel idejében. Végül a verbunkos és népi elemeket is sikeresen magába olvasztó szatmári csárdás lett az a minta, amelyből kiindulva a csárdás mint nemzeti táncunk, elindulhatott diadalútjára.