Liszt Ferenc, a XIX. század meghatározó, ünnepelt és elkényeztetett zeneszerzője először 1839–40 telén, magyarországi látogatásakor szembesült azzal, hogy Pesten és Budán a fogadókban kiváló cigányzenészek játszanak „cigányzenét” – legalábbis így tájékoztatták kísérői a fiatal virtuózt. Ezek a nagyszerű zenészek, bár sokszor a kottát sem ismerték, olyan virtuóz, improvizációkkal és variációkkal telített zenét játszottak, mely elbűvölte Lisztet. Hamarosan megszülettek a Magyar Rapszódiák, melyek a zenei virtuozitáson túl Liszt „hazatalálásának” is művészi dokumentumai.
Ezt a hagyományosan városi cigányzenei világot idézi meg a Magyar Állami Népi Együttes zenekarának koncertje: azt a zenét mutatjuk be, amely a világpolgár Lisztet elbűvölte, és amely végigkísérte hosszú életét.
1. rész
1. Liszt Ferenc: II. Magyar Rapszódia
Liszt Rapszódiái különleges helyet foglalnak el a cigányzenekarok repertoárjában, nemcsak azért, mert közkedveltek, szinte „folklorizálódtak”, de azért is, mert nagyon virtuózak és a magyaros zene esszenciáját adják. Koncertünk indításaként a leggyakrabban játszottat adjuk elő.
2. Farkas Gyula (feld.): Czinka Panna hegedűje
A neves női prímás alakította 1728-ban az első híressé vált cigányzenekart. Az ezernyolcszázas években gróf Fáy István és Káldy Gyula adták ki Czinka Panna műveit (A régi magyar zene kincsei c. gyűjteményben), amelyek közkézen forogtak, folklorizálódtak, bár szerzőségük kétséges. Az 1840-es években cigányzenészekből álló együttesével Rózsavölgyi a Pilvaxban muzsikált, Liszt is ott hallhatta ezeket a dallamokat.
3. Liszt Ferenc: Heroischer Marsch im ungarischen stil (Hősi mars magyar modorban)
Liszt a művet 1840-ben írta, a Hungária című szimfonikus költeményének egyik témájára, és II. Ferdinánd portugál (!) királynak ajánlotta. Ugyanakkor a mű valószínűleg válasz Vörösmarty Liszthez írt versére is: „Zengj nekünk dalt; hangok nagy tanárja,/És ha zengesz a múlt napiról,/Légyen hangod a vész zongorája,/Melyben a harc mennydörgése szól,/S árja közben a szilaj zenének/Riadozzon diadalmi ének.”
4. Erkel Ferenc: Palotás
Liszt mellett Erkel munkássága a kor másik nagy szellemi teljesítménye. Az ünnepelt Liszttel jó, de némiképp ellentmondásos, néha rivalizálással terhelt kapcsolatban állt. Műsorunkban a kor nemzeti táncát idézzük, melyet Liszt is nagyra értékelt.
5. Kelemen László: Forradalom után
Az „aradi 13” kivégzésének emlékére született zene, máig ható érvényes üzenettel.
6. Csárdások cimbalomra
A cimbalom a cigányzenekarok egyik alaphangszere. Erkel Bánk Bánjában is használta, majd Schunda Vencel József fejlesztései nyomán koncertszerű használata annyira elterjedt, hogy a pesti szalonokban divatja lett, a zongora mellett.
2. rész
7. Kuruc dallamok tárogatón
A magyarság történelmi hangszere a tárogató, édes-bús hangjára keseregtek az elbukott Rákóczi-szabadságharc katonái. A történelmi analógia okán is divatos lett a ’48-as szabadságharc után. Ma az abban a korszakban újraépített, megreformált tárogatót hallgatjuk.
8. Liszt Ferenc: Funérailles
Funérailles című zongoraművében Liszt az 1849. október 6-án kivégzett Batthyány Lajos miniszterelnöknek, tágabb értelemben az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc áldozatainak állított emléket. Liszt „magyar stílusában” a XIX. század uralkodó nemzeti stílusára, a verbunkosra támaszkodott, stíluselemeinek árvétele Liszt részéről a magyar identitástudat kifejezése volt.
9. Bécs várostól keletre…
A forradalom dicső eseményei és leverésének gyásza Liszt zenéjén túl beszűrődött a népzenébe is. Előadásunkban felvidéki példáit mutatjuk be, kisnemesi verbunkos zenével fűszerezve.
10. Liszt Ferenc: Magyar történelmi arcképcsarnok (1885) – Petőfi Sándor, Teleki László
Szándéka szerint Liszt e kései zongoradarab-sorozatával a magyar történelem nagyjainak akart maradandó emléket állítani. Ma mindenki tudja, ki volt Petőfi Sándor, de Teleki László? A forradalmár Teleki Kossuth-ék párizsi követe volt, akit távollétében halálra ítéltek: Drezdában fogták el a hatóságok és kiszolgáltatták az osztrák önkényuralomnak. Teleki László pesti öngyilkossága mélyen hatott Lisztre. A zongoramű harmadik darabjában állított örök emléket barátjának.
11. Radics Ferenc: Bihari János, Dankó Pista nótái
A forradalom utáni időszak állócsillaga volt Dankó Pista, nótái ma is megtalálhatóak minden valamire való cigányzenekar repertoárjában. Mi is ezekből válogattunk.
Ráadás: Liszt Ferenc: 15. Magyar Rapszódia
A rapszódia témájaként a már Berliozzal elhíresült Rákóczi induló szolgált. Koncertünkön az eredeti zongoramű mellett az induló folklorizálódott változatait is bemutatjuk.
Bemutató: 2010. október 13., a Hagyományok Háza színházterme
