Gyűjtésa­ján­ló - Vas­vári ver­bunk és Kos­suth-nóta, Ri­maszom­bat, 1992.02.01

A Folklóradatbázist népszerűsítő ajánlónkban ezúttal két zenei szemelvénnyel szeretnénk tisztelegni Nemzeti Ünnepünk, az 1848-49-es forradalom és szabadság harc előtt. 1848. március 15-én más európai városokat követve Pest-Budán is kitört és győzött a forradalom a nemzeti és az egyetemes emberi szabadság, a polgári átalakulás jelszavaival. A forradalmi vívmányok között szerepelt a 12 pontban megfogalmazott, önálló magyar hadsereg megszervezése, amelynek tagjait az Alkotmányra is feleskették. A sereg a császári-királyi hadseregből örökölt alakulatokból, illetve a később szervezett nemzetőrségből állt, 1848. májusától honvédek toborzásával növelték a haderőt. A zenés- táncos verbuválás első történeti emlékeit már a 18. század közepéről ismerjük. Ezt az oldottabb keretek közt zajló úgynevezett szabad toborzást, a kocsmákban, vásári sokadalmakban rendezték meg. Szabóné Kármán Judit  A magyarországi cigányság című könyvéből megtudhatjuk, hogy nagyon sok cigány muzsikus vett részt a szabadságharcban honvéd zászlóaljakba sorozva, akiknek feladata az volt, hogy zenei szolgáltatást nyújtsanak a sorozáshoz, illetve gondoskodjanak a besorolt katonák szórakoztatásáról. A vasvári verbunk ismerősen csenghet a gömöri muzsika kedvelőinek. Azt talán kevesen tudják, hogy a legenda szerint a megnevezés ihletője Vasvári Pál, márciusi ifjú volt, aki olyan szépen járta a verbunkot egy putnoki toborzás alkalmával, hogy a nép a férfitáncokat vasvárinak nevezte. Takács András írja A verbunk című tanulmányában, hogy még a páros csárdásra is rámondták: vasvári páros, vasvári csárdás.  A verbunk jellegzetessége, hogy lassú és friss részből áll, és Alsókálosa környékén ugyanazt a dallamot „vágják fel” lassúból frissbe, hasonlóan a reneszánsz kori proporciós gyakorlathoz, amikor a lassú előtánc  dallamát alkalmazták a gyors utótánchoz is, ritmusban és tempóban megfelelően átalakítva. Ezt a lassú-friss kapcsolási módot hallhatjuk Agócs Gergely, Havasréti Pál, Vizeli Balázs 1992. február elsején készített rimaszombati gyűjtésén.

A ciklust ide kattintva érhetitek el. 

A gyűjtés pedig itt találjátok.

 

csávásiak

 

 Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékét legszínesebben talán a Kossuth-nóták őrizték meg, melyek mind szövegükben, mind dallamukban igen változatosak. Amikor felidézzük magunkban a „Kossuth Lajos azt üzente, elfogyott a regimentje” kezdetű szöveget, mindannyiunk fülében ott cseng az általános iskolában megtanult verziója, amit minden évben énekeltünk az ünnepi megemlékezéseken. A felső- vízmelléki Csáváson, a szöveg variánsát egy olyan kevésbé közismert dallammal éneklik, mely a féloláhos táncuk egyik kísérődallama. Szóban forgó példánkat Pávai István rögzítette 1986.01.02-án Csáváson, szilveszteri utóhangulatban, több család és a zenekar körében.

Példánk a gyűjtés 73. dallamszegmense.

A gyűjtést itt éritek el.

Az avatottabb fülek észrevehetik a jó hangulatú dalolásban a többszólamú éneklést. Erre a Csáváson is létező éneklési formára, elsőként Szabó Csaba, marosvásárhelyi zeneszerző figyelt fel, amikor ott járva meghallotta a mezőn dolgozó helybeliek spontán, többszólamú  énekét. A témáról részletesen ír Pávai István, a Hagyományos „szólamban-éneklés” Szászcsáváson című tanulmányában. A publikáció egyfelől kutatástörténeti áttekintést is nyújt, másfelől nagyon értékes információkat kaphatunk erről a magyar nyelvterületen ritkaságnak számító éneklési módról. A zenetörténeti kutatások szerint, a 18. század végi magyar református kollégiumi diákság megőrizte az európai improvizált többszólamúság  gyakorlatát, és alkalmazta népdalokra, illetve más világi dallamokra. A levéltári források alapján, ez a rögtönzött éneklési mód id. Belle József tanítómester közvetítésével, a 19. század elején került Csávásra. A tanító, a székelyudvarhelyi református kollégium diákjaként sajátította el ezt a praxist. Hogyan is néz ki ez a többszólamú éneklés? A csávási férfiak legalább kettő, legfeljebb öt szólamban énekelnek. A dallamot a prim kezdi, ehhez kapcsolódnak fokozatosan a többiek néhány hanggal később. Nincs szükségük sem kottára, sem karnagyra, a szólamok családon belül öröklődnek.
Amennyiben kedvet kaptatok az éneklési mód hallgatásához, tanulmányozásához, szeretettel ajánljuk ezt a gyűjtést, amelyet Pávai István készített 2002. december 18-án Budapesten, a Hagyományok Háza Stúdiójában.

Ezt itt hallgathatjátok.

Folk_ME has been in­tro­duced in Qatar

Hungarian Heritage House’s digital music education program, which garnered interest from several countries, opening up new opportunities for collaboration.

Interested in other programmes?

Subscribe to our newsletter and be the first to hear about our events and training.