Az előadás a Magyar Állami Népi Együttes 2013. évi észak-amerikai turnéjára készült. A műsort a társulat az Amerikai Egyesült Államok és Kanada legfontosabb városaiban, koncerttermeiben és színházaiban mutatta be New Yorktól San Franciscóig, Torontótól Miamiig.
„…nagyszerű programot mutattak be, amelyet felállva tapsolva – standing ovation – fogadott a lelkes publikum.”
Chicagói Krónika
„A műsor, melyet az együttes világhírű zenekara kísért, bámulatos ízelítőt adott a nézőknek a sokszínű magyar kultúrából…”
Las Vegas Tribune
A rapszódia mint műfaj jellemzője a zaklatottság, az érzelmek, gondolatok szenvedélyes hullámzása, a kifejezés szabadsága. A Magyar rapszódia című előadás a műfaj legfontosabb jegyeit magába építve, a tradícióra támaszkodva, abból inspirálódva hoz létre egy sajátos és egyedi táncrapszódiát. Egymást dinamikusan váltó képekben tűnik fel a magyarság paraszti hagyományainak kavargó sokszínűsége: a férfitáncok akrobatikussága, a lánytáncok lírája, a páros táncok virtuozitása. A népzenei kultúra legszebb dallamai hol tánckíséretként, hol bravúros szólókként, hol fergeteges zenekari játékként jelennek meg.
A Magyar rapszódia zenei szempontból a magyar népzene régebbi rétegei mellett teret szentel a XIX században gyökerező csárdás és verbunkos zenének is. Ez az igen karakteres, semmivel össze nem téveszthető új műfaj, melynek származása és utóélete oda-vissza játszott a népi és a műzene mezsgyéjén, ereje miatt hatott a magyar és nem magyar kultúrára is: olyan alkotókra, mint Brahms, Berlioz és Liszt Ferenc.
Az előadást az teszi többek között egyedivé, hogy jó érzékkel egyensúlyoz a „látványosság” és az „intellektus” között. Dinamikus, monumentális, lírai és komor hangvételű tételei konzekvensen változó térrajzokkal párosulva forrnak szerves egységbe a zenével és a látvánnyal. A koreográfiák a műfaj legjobb példáit követve, nagy hangulatváltásokkal sorjáznak elénk. A táncjelenetek matériáját a Kárpát-medence folklórja biztosítja, melyből az alkotók a színpad könyörtelen szabályai szerint válogatnak, sűrítenek, az egyes jelenetekhez gondolati-érzelmi többlettartalmakat rendelnek.
„A papíron, lemezeken és múzeumi raktárakban őrzött kincs halott, ha nem teljesítheti már a gyakorlatban megtartó hivatását…” – vallják az alkotók nagy elődeik példáját követve. Ezért a Magyar rapszódia című produkció nemcsak művészi élmény, virtuóz látványosság, megérintő líra, mély érzelmeket kiváltó zenei gazdagság, hanem a néptáncos-népzenei hagyományokat tisztelő, de abban új lehetőségeket látó és kereső előadás, mely által az a modern ember érzelmeinek, gondolatainak, egyéni vagy közösségi identitásának kifejezőeszközévé válhat. Az előadás üzenete pedig segíthet abban, hogy a „ma embere” ne gyökértelen, számkivetett, érzelmeitől, hagyományaitól megfosztott túlélő legyen a XXI. század kopárra fésült szigetén.
Bemutató: 2010. március 2., Franciaország, Evreux – Le Cadran
MAGYAR RAPSZÓDIA
