Szé­ná­si Ve­ro­ni­ka me­sél: A só és arany; Az arany­sző­rű bá­rány

Mesemondás és tájnyelv

Szénási Veronika mesemondása jó példa arra, hogy ki-ki leginkább a saját nyelvén, nyelvjárásán tud hitelesen megszólalni. Mesemondónk szép, ízes magyar nyelven mesél, tájnyelvi beszédmódjáról, szóhasználatáról maga beszél a videó elején. Néhány kiragadott példa: birkék;  palotáhó; kácsazsírós kenyér; hazagyüttél; nagy örömibe; nem ösmerték meg; elkezdtek árulkonnyi.  Ahogyan Agócs Gergely megfogalmazta a népi-előadóművészeti minősítő zsűrizési szempontrendszerében: a mai mesemondókat arra biztatjuk, hogy „...csakis abban az esetben mondjanak nyelvjárásban mesét, ha az a nyelvjárás a sajátjuk, vagy legalábbis az adott tájnyelvi környezetből származnak, tehát természetes módon képesek felidézni a szóban forgó nyelvjárás sajátos ízeit.” (lásd itt).


Típus és variáns:

Akinek fölkeltette érdeklődését a variánsok összehasonlítása, annak további forrásokat ajánlunk – Zalka Csenge Virág bibliográfiai gyűjtése nyomán - A só és arany c. meséhez:
Benedek, E.: Magyar mese- és mondavilág I. (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1987).
Merényi L.: Dunamelléki eredeti népmesék (Heckenast Gusztáv, 1864).
Nagy, I.: Ondava menti népmesék (Madács-Posonium, 1994).
Sebestyén Á.: Bukovinai székely népmesék (Tolna megyei tanács, 1979-1986).
Mesemondó: Fábián Ágostonné (A só)
Mesemondó: Györfi Ferenc (Semmi sincs jobb a sónál)
Mesemondó: Burus Péterné Román Brigitta (A fekete kiráj legkedvesebb lánya)
Vekerdi J.: Cigány nyelvjárási népmesék II. (Debrecen, 1985).
A Magyar Népmesék-sorozatban is megfilmesítették: 
ITT és ITT


Formulák
Népmeséink formai-szerkezeti jellegzetességei közé tartozik, hogy bizonyos állandósult szókapcsolatok, formulává összeállt mondatok ún. mesei sztereotípiákat alkotnak. Talán a legismertebbek a mesekezdő és mesezáró formulák, a legegyszerűbbeket (Egyszer volt, hol nem volt…stb.) mindenki ismeri. Veronika a mesezáró formulába, a lakodalomba önmagát is beleszövi, de ahogyan megmutatja – mintegy bizonyítékként, hogy elkoptatta a lakodalmi mulatságban – cipőjét, azzal a hallgatóságot is bevonja:  
„Hétországra szóló nagy lakodalmat csaptak, én is ott vótam, jót táncótam! Az asszonyok főzték a katlanba a körmös savanyú bablevest, a tőtött káposztát, meg hozták a pucót tyúkokot a királykisaszonynak meg a kulcsos kalácsot! az emberek meg itták a bort. Olyan jót táncoltam, jót mulattam, ez a cipő vót rajtam, nézzétek csak, egészen elkopott, nemcsak az orra, hanem még a sarka is! Eddig vót ez a mese...”

„Interaktivitás” a mesemondásban
A jó mesemondók gyakran „kiszólnak” a meséből, párbeszédbe hívják hallgatóikat. Ez biztosítja és fönntartja a hallgatósággal való közvetlen kapcsolatot, főként a mese elején és végén szokás az ilyen „párbeszéd”, de Veronika mesemondásában találunk bőséges példát mindenhol magyarázatra, megszólalásra, a videón láthatatlan hallgatóságához beszél, ahogyan munkahelyén, a NépmesePonton „élőben” is gyakran teszi a gyerekekkel.:
„Tudjátok, gyerekek, abba a régi világba még három nap volt egy esztendő.”;; „Itt, ugyi, mán fiának szólította (ti. a király a juhászt), pedig nem vót a fia!”;  ...és egy király, ugyi, nem hazudik!”; „Abba a régi világba még nem volt annyi állatorvos, hogy a beteg cicával, kutyával azonnal lehetett szaladni a rendelőbe. ...Nem tudom, ti, gyerekek, cipeltetek-e már bárányt, vagy kutyát...”. Amikor a jószívű juhászlegény miatt a Jóisten visszaváltoztatta a bárányt királykisasszonnyá: „Ha Tik láttátok vóna, milyen szépen nézett rá a juhászlegény!”; Mit akarsz itt, fiam? (Mert abba a régi világba a leánynak is meg a legénynek is mondták, hogy „Fiam!”) ; A suba mint viseletdarab, ma már magyarázatra szorul: . „Tudjátok, a subát a hosszú szőrű fürtös juhnak a szőrébül készítik, ruha, majdnem a  földig ér...”.
Kérdések a mesehallgatás utánra:
Só és arany:
•    Ha meghallgattad az egész mesét, foglald össze röviden szóban: miről is szólt? 
•    Ki, kik voltak a mese főbb szereplői? Hogyan jellemeznéd őket? 
•    Mi a neve A só legkisebb királylányának?
•    Milyen, első pillanatra nem odaillő, modern eszközt mesélt bele Veronika a népmesébe?
•    Te milyen mesét ismersz, amiben nem hisznek el (elsőre) valamit a főszereplőnek?
•    Ha tetszett, ha megjegyezted, próbáld meg újramesélni Te is!

Az aranyszőrű bárány:

•    Ha meghallgattad az egész mesét, foglald össze röviden szóban: miről is szólt? 
•    Ki, kik voltak a mese főbb szereplői? Hogyan jellemeznéd őket? 
•    Miért váltogatja a király a juhászait?
•    Voltak-e olyan szavak a mesében, amelyeket nem ismertél?
•    Volt-e olyan szó vagy kifejezés, aminek az értelme nem derült ki a meséből?
•    Mi lehet a kulcsos kalács?
•    Te milyen mesét ismersz, amiben elvarázsolt menyasszony/vőlegény szerepel?
•    Ha tetszett, ha megjegyezted, próbáld meg újramesélni Te is!
 

Ze­nész­port­rék – El­fújt em­lé­kek

2024. november 29-én láthatja először színpadon a Hagyományok Háza közönsége a Magyar Állami Népi Együttes új előadását Zenészportrék – Elfújt emlékek címmel, mely egy sorozat első darabjaként nemcsak a zenei örökségünket idézi meg, hanem egyúttal tisztelgés a zenészek generációi előtt, akik a dallamok révén őrizték meg kultúránk színeit. 

De­cem­ber 6-án in­dul az Ün­nep­vá­ró for­ga­tag

Az idén december 6. és 8. között megrendezésre kerülő Ünnepváró Forgatag koncertekkel, bábelőadássokkal, ajándékkészítő műhelyekkel, mesével, gyerektáncházzal, kézműves vásárral és mesterségbemutatókkal, valamint kedvezményes kiadványárusítással várja a látogatókat. 

El­hunyt Mu­csi Já­nos

November 14-én hajnalban 76 évesen elhunyt Mucsi János Harangozó Gyula-díjas, a Magyar Érdemrend Tiszti keresztjével kitüntetett koreográfus, Érdemes művész, a Duna Művészegyüttes egykori művészeti igazgatója, a Duna Karnevál Nemzetközi Kulturális Fesztivál elnöke. 

Érdekli a többi műsor?

Iratkozzon fel hírlevelünkre, és értesüljön elsőként rendezvényeinkről, képzéseinkről!